Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

434 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. lasztandó tagokra vonatkozó szavazatokat összeszámítja. Az együttesen megválasztandó tagokat illető szavazatlapokat pedig nyilvánosan szá­muk jegyzékbe feglalása mellett összeszámítva s bepecsételve, az ösze­számitásukra rendelt küldöttségnek a számukat tartalmazó jegyzékkel együtt átküldi. Ezen küldöttség mindenekelőtt az átküldött szavazat­lapok számának a jegyzékben foglalt számmal való megegyezéséről meggyőződvén, a szavazatok összeszámítását eszközli. Az összeszámítás nyilvánosan történik. Ha a szavazatlapon több név van, mint a hány tag és póttag a kerületben, illetőleg a legtöbb adót fizetők közül választandó, a kellő számon felül eső nevekre adott szava­zatok érvénytelenek. A választási első nap befejeztével, továbbá, ha az összeszámítás félbeszakittatik, a jegyzőkönyv és a beadott szavazatok egy külön szekrénybe záratnak, mely az elnök és eset­leg a bizalmi férfiak, illetőleg a küldöttség két tagja által lepe­csételtetik. A szekrény felbontása csak a küldöttség jelenlétében s a bizalmi férfiak előleges meghívása mellett történhetik. — Megválasz­tott bizottsági tagok és póttagok azok, kik mint ilyenek a törvényes számig a legtöbb szavazatot nyerték; ez utóbbiak sorrendje, mely sze­rint az időközben megürült tagsági helyeket elfoglalandják, kerületen­ként a reájok esett szavazatok számához képest állapítandó meg. Ha többen egyenlő számú szavazatot nyertek és nincs annyi üres hely, hogy mind a választottak közé soroztassanak, a fölött: ki legyen közülök bizottsági tag vagy póttag, a szavazatszedő küldöttség elnöke által kihúzott sors dönt. Az összeszámítás eredményét a küldöttség elnöke kihirdeti. A választás folyamáról jegyzőkönyv vezetendő, melybe a kerület neve, a választás napja, a megnyitás s berekesztés órája és az összeszámítás ere dménye kiteendő. A jegyzőkönyvet az elnök és a küldöttség két tagja írják alá, s azt az elnök az igazoló választmány elnökének azonnal átküldi. A szavazatlapok ha a már fentebb emiitett módon lepecsételtetnek, elzárva őrizendők és csak az igazoló bizottság által bonthatók fel mindaddig, mig az illető választások nem igazol­tattak. Az igazoló választmány azon körülményt, hogy a vá­lasztási jegyzőkönyv a törvényben megszabott s imént előadott kellé­kekkel bir-e, és a megválasztott rendes tagok és póttagok választóké­pességét, esetleg azok minősitvényét, hivatalból vizsgálja meg. — A ki a bizottság mindkét felében, vagy több kerületben választatott meg, az igazoló választmány felszólítására, az igazolás után három nap alatt köteles az iránt nyilatkozni, melyik választást fogadja el. Ha ez iránt határozottan nem nyilatkozik, ugy tekintendő, mint a ki azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom