Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

428 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. kötelezettségének szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott ujonczok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek. Az előmunkálatok azonban azonnal teljesítendők. 3. A főváros hatósága kiterjed a községben és a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. Kivétetnek ezen általános szabály alól: a) a hadseregnek, haditengerészetnek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonai szolgálatra vonatkozó s általában az 1867 : 12. törvényczikk 14. §-a és az 1868 : 40. törvényczikk 54. §-a szerint, a katonai biróság hatásköréhez tartozó ügyekben; b) ő Felségének a királynak s udvarának állandó vagy ideglenes lakhelyül szolgáló épületek és azok tartozékai; c) kizárólagos erődítési müvek és munkálatok, a mennyiben már léteznek, vagy a törvényhozás által engedélyeztetnek; minden egyéb bár katonai czélokra szánt épület és építkezés azonban a főváros köz- és építészeti rendőri hatósága és szabályai alá tartozik. A községek rendezéséről szóló 1871 : 18. törvényczikknek a honpolgárok illetőségét megállapító határozatai (6—19. §§.) a fővárosra nézve is érvényesek. — A főváros területével határos valamely községnek vagy pusztai területnek jövőre a fővárossal netán szükséges egyesítése azonban esetről esetre külön törvény intézkedésének tartatott fenn. A fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel az állam »fóvárosi rendőrség« neve alatt saját közegei által kezeli. Azonban a törvényhatóságnak helyrendőri ügyekben való szabályalkotási joga érintetlenül hagyatott. 4. Buda, Pest és Ó-Buda városok összes közvagyona a főváros tulajdonává nyilváníttatott, de viszont e városok összes tartozásai is a fővárost terhelik. A közvagyon és a tartozások egyesítésének keresztülvitele és azok kezelése iránt maga a törvényhatóság intézkedik. A főváros összes önkormányzati és közigazgatási költségei a közvagyon egyenlő elvek szerint értékesítendő jövedelmeiből és az államadó után szedendő pótlékokból fedeztetnek. A főváros közvetett államadókra is vethet községi pótadót, a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhet s az állam által igénybe nem vett uj adókat hozhat be; de ezen jog gyakorolhatására a kormány engedélye szükséges, mely azt — amennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető — a helyi viszonyokhoz képest a főváros indokolt felterjesztésére megadhatja. Az adópótlék a törvényhatóság