Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

426 ÖTÖDIK SZAKASZ, NEGYEDIK FEJEZET. tás valamennyi választókerületben végbement s a választás alá eső bizottsági tagok 3'4-de igazolva van : a főispán (főkirálybiró stb.) közgyűlést hirdet s a közgyűlésen a bizottságot megalakultnak jelenti ki. 162. §. A fővárosi törvényhatóság, önkormányzati joga, hatósága és háztartása. Az 1872 : 36. t.-c. Buda és Pest sz. kir. fővárosokat, valamint Ó-Buda mezővárost és a Margitszigetet (ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebleztetvén) Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesítette. Az ekkép alakított főváros, mint önálló törvényhatóság, ugyanazon jogokkal bir, mint a többi törvényhatóság. Tehát ugyancsak az 1870 : 42. t.-cz. értelmében gyakorolni fogja a törvény korlátai közt : a) az önkormányzatot, b) az állami közigazgatás közvetítését c) foglalkozhat ezenkivül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel, azokat megvitathatja , azokra nézve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatósággal és a kormánynyal közölheti s kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül felterjesztheti. 1. Különösen pedig önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, árva- és gyámhatóságot gyakorol, az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja s a fedezetről gondoskodik és a kormánynyal közvetlenül érintkezik. Csakhogy ezen jogokat a következő s lényegében ugyanazon törvényes korlátok mellett gyakorolhatja, mint a többi törvényhatóság. Nevezetesen: a) csak miniszteri jóváhagyás után hajtható végre minden oly határozat, mely: aa) a költségvetés megállapítására, bb) 25,000 forintnyi öszszegnél nagyobb értékű ingatlan elidegenítésére, vagy hasonértékü ingatlan szerzésére, cc) kölcsönvételekre, dd) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására, közmüvek emelésére, ee) uj hivatalok rendszeresítésére vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik és általában minden határozat, melyre nézve a törvény felsőbb megerősítést rendel. Ha a kormány a felterjesztéstől számított 40 nap alatt egyáltalában nem nyilatkozik, a felterjesztett határozatok helybenhagyottaknak tekintetnek és végrehajthatók. — Magánfelek a törvényhatóságnak az önkormányzat körében hozott sérelmes határozatai ellen a kézbesítéstől, illetőleg a szabályszerű kihirdetéstől, 15 nap alatt az illető miniszterhez folyamodhatnak. A folyamodvány a polgármester-