Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

408 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. rai várossal (Gnézda, Lubló és Podolin) egy, Szepesmegyétől független törvényhatósággá alakította, mely önválasztott grófjával és tisztviselőivel kebelbéli közigazgatási és törvénykezési ügyeiben önállóan intézkedett a törvényes felsőbb felügyelés mellett, A szepesi XVI város kerülete, vagy mint nevezték, »provinciá«-ja azonban gazdasági ügyekben a kamarai administratiónak volt alárendelve, melynek élén a király által kinevezett administrator állott. De jóllehet, ekkép e »provincia« egy önálló törvényhatóság minden kellékeivel birt is, mindazonáltal országgyűlési joggal fel nem ruháztatott; mi által a többi törvényhatóságoktól lényegesen különbözött. A szepesi XVI város körül az 1848-diki törvényhozás ideiglenesen csak azt rendelte, hogy a városok tisztviselőiket és képviselőiket az 1848 •• 23. t.-cz. által a hasonló népességű városokra előirt módon válaszszák. (1848: 24., 1. §.) A szepesi XVI város közönségét megillető jogok a kerületi közgyűlésen gyakoroltattak, melynek tagjait a városi lakosok által választott városi képviselők és a tisztviselők képezték. IV. A fiumei és buccarii sza'oad tenger kereskedési kerületek törvényhatósági állásának történetét már fentebb a területi viszonyok tárgyalásánál előadtuk, s itt csak azt emiitjük meg, hogy mindkét kerület a fiumei kormányzó vezetése mellett és a magyar dicasteriumok felsőbbhatósága alatt önálló törvényhatóságot képezett, az ország többi törvényhatóságaival, valamint kormányával és főtörvényszékeivel közvetlenül levelezett s helyhatósági szabályokat alkothatott, közigazgatási és törvénykezési ügyeit intézte, tisztviselőit választotta s az 1807 : 4. és 1807 : 27. t. cz. szerint mindkét kerület országgyűlési joggal birt, melynélfogva követei (mindegyik kerület két-két követet küldhetett) az országgyűlés rendi táblájánál, kormányzójuk pedig a felső táblánál üléssel és szavazattal birtak. A mindkét kerületet a városokkal együtt megillető jogokat mindegyik kerületnek kapitányi tanácsa gyakorolta, mely a patriciusi tanácsosok és a polgárság képviselőjéből állott. E kapitányi tanács önmagát egészité ki oly formán, hogy ujabb időben — miután a patríciusoknak azelőtt 50-re határozott számától eltértek — a kapitány vagy a tanács által ajánlott egyének, a mennyiben a tanácsban szótöbbséget nyertek, a kapitány által patríciusokká kineveztettek. Ennélfogva e két kerületben is ugy, mint a sz. kir. városokban, a lakosság legnagyobb része ki volt zárva az önkormányzati jogok gyakorlásából, a kevesekből álló s önmagát kiegészitő kapitányi tanács gyakorolván azokat. Az 1848: 28. t.-czikk ideiglenes intéz