Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon
155. §. A SZ. KIR. VÁR. KÖZIG. SZERVEZETE 1870 I 42. T.-CZ. ELŐTT. 401 telekbirói. adószedői, kamarási, gazdasági és árvaügyi stb. hivatalok személyzetéből. A belső tanács élén állott a polgármester, illetőleg a föbiró; s a belső tanács feloszlott közigazgatási tanácsra és törvényszékre; a közigazgatási tanács, élén a polgármesterrel, és ott, hol csak föbiró volt. ezzel a közigazgatás és gazdasági ügyeket kezelte, köteles levén a város kiváltságait, javait, jövedelmeit és számadásait illető tárgyakat jóváhagyás végett a külső tanács elé terjeszteni s azt minden fontosabb ügynél meghallgatni. A törvénykezés ügyeket a városbiró kizárólag az e czélra kijelölt törvénytudó tanácsnokokkal a törvényszéken látta el, a külső tanácsnak e tekintetben semmi befolyása sem levén. A városkapitány, a város területéhez képest, alárendelt egy vagy több alkapitánynyal. biztosokkal és fertálymesterekkel és a parancsnoksága alatt álló városi hajdúkkal a közbátorság és a rend fentartásáról gundoskodott s a kisebb sérelmi és panaszügyeket intézte el. — A külső tanácsnak, melynek vezetője a városi szószóló volt, ki rendes fizetést húzott, mint a tisztviselők, teendőjéhez és jogához tartozott a városi tisztújítás véghezvitele, mi a városi kiváltságok értelmében évenkint vagy pedig minden másod vagy harmadik évben különös kir. engedelem mellett s néha kii', biztos közbejöttével történt. Tisztújítás alá estek pedig a polgármester, biró. kapitány, kik a tanácsosok közül választattak, a városi szószóló és egyéb említett tisztviselők; de a tanácsosok hivatala ép ugy. mint a választott polgárok tisztsége holtig tartott. — A külső tanácsot illette továbbá legtöbb sz. kir. városban az országgyűlési követek választása is. csakhogy a belső tanács kijelölésére a külső tanács választotta azokat. Különben 1843 óta legtöbb sz. kir. városban az országgyűlési követek választására nézve azon intézkedés történt, hogy a választók száma oly módon szaporíttatott, hogy az összes városi polgárság részéről annyian csatoltattak a választók testületéhez, mennyien a külső tanács felével fölértek. Az 1S48: 23. t.-cz. a ÍZ. kir. városokat a népképviselet alapján rendezte s a városi tisztviselők és képviselők választására minden, az id. törvényben megszabott kellékkel biró városi polgárnak jogot adott. Ennélfogva már 1848 óta, illetőleg az 1870: 42. t.-cz. előtt is, a város közhatósági jogait az összes városi polgárok által választott tisztviselők gyakorolták s közigazgatási ügyeit intézték. A képviselők és tisztviselők választása iránt azlS48: 23. t.-cz. akkép intézkedett, hogy a polgármester, illetőleg a városbiró egy nyilvános ülésben öszszegyüjtvén az addigi belső tanácsot és választott polgárságot^ e gyűlésben a tisztújító szék megtartására a gyűlés tagjai által elnök, a választók összeírására pedig egy bizottmány választandó s egyszerKORBCLY. ÁLLAMJOG. 26