Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

210 E. R. HARMADIK SZAK. NEGYEDIK FEJEZET. eskü alatt vannak kötelezve: jegyzőkönyveket vezetni, tanuleveleket hit alatt kiadni. A törvénytelenül eljárók vagy hamis jelentést tevők, javadalmukat vesztve örök fogsággal büntetendők; a hiteles pecsét alatt hamis leveleket költők hűtlenség bűnébe esnek. Az oklevelek kiadásának diját átlépni, hiteles pecsétjök vesztése alatt tiltatott; és ha a kivánt okleveleket, törvényes parancs folytán is fölkeresni és átiratban kiadni vonakodnak, mindannyiszor 500 forintnyi büntetésben marasztalandók el (1495 : 23.; 1498: 14.; 1609 : 74.; 1723 : 9., 3. §.; 10. és 43. t.-cz.). Minden hiteles helynek saját eljárási hatásköre volt ; kivételkép engedtetvén meg egynehánynak, hogy az egész országban eljárhassanak (Hk. II. 21., 1723 : 40.). így régente a budai, fejérvári, bosnyai és később az esztergami az egész országban eljárhattak, míg jelenleg mindegyiknek hatásköre csak az illető egyházmegyére van szorítva. A róm. kath. egyház állásához minden tekintetben hasonló a görög kath. egyház állása is, ennélfogva a görög. kath. egyház ügyei körül is ő Felsége a legfőbb kegyúri jogot és abból folyó jogosítványokat gyakorolja. Egyedül a legújabban felállított fogarasi érsekség betöltésére nézve nyerte a görög kath. magyar egyház azon jogot, hogy ő Felsége érseköket az érsekmegyei zsinat által kijelölt három egyén közöl nevezi ki. Ezen egyház káptalanjai és konventjei azonban hiteles helyekként nem működhetnek. 88. §. A m i n dk é t evangélikus, ágostai és református, egyház jogai és viszonya az államhoz. Mindkét evangélikus vallás hazánkban is a mohácsi vész után csakhamar számos követőkre találván, hosszas küzdelmek után sikerült az evangélikusoknak a XVII. század elején vallásuk szabad gyakorlatát kivivni s később egyházuk jogállását is lassanként megszilárdítani. Az 1606-dik évi bécsi békekötés, illetőleg az ezt beczikkelyező 1608 : k. u. 1. t.-cz. már biztosítja a protestánsok szabad, vallásgyakorlatát általában. »Quantum itaque ad primum Constitutionis Viennensis articulnm attinet — igy szól az id. t.-cz. — deliberatum est : ut religionis exercitium tam Baronibus, Megnatibus, Nobilibus, quam etiam Liberis Civitatibus et Ordinibus regni, in suis ac Fisci bonis; item in confiniis quoque regni Ungariae militibus Ungaris, sua cujuscunque religio et confessio, nec non oppidis et villis eam sponte ac libere acceptare volentibus, nbique liberum relinquatur, nec quisquam omnium in liberó eiusdem usu ac exercitio a quoquam impediatur« (1- §•) — -~ »ut quaelibet religio suae professionis superiores seu