Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

95. §. A. NÉPFELKELÉS. 209 az ország összes minisztériumának felelőssége, s az ország képviseletének utólagos jóváhagyása mellett, a honvédséget az ország határáin kivül is. 85. §. A népfelkelés. A népfelkelés oly önkéntesekből alakittatik, kik a sorhoz, a hadi tengerészethez és a honvédséghez nem tartoznak. A népfelkelésnek, mint háború idején a védelmi erő végső megfeszítésének, rendeltetése a sorhadat és a honvédsereget tám ogatni az által, hogy a hogy a harezszintér előkészitésénél alkalmaztassék, hogy az ellenséget minél több oldalról nyugtalanitsa és károsítsa; a közlekedést helyreállítsa vagy megszakítsa, akadályokat vessen s egyéb hadi szolgálatokat teljesítsen. Valamennyi közbiztonsági fegyveres közegek, valamint a pénzügyörök, ha a hadi viszonyok ugy kívánják, kötelesek a népfelkeléshez csatlakozni. A népfelkelés fegyveres és munkás csapatai maguk választják fő- és altisztjeiket, akiknek ebbeli minősége háború végével megszűnik. A tisztek és a legénység szokott ruházatukat megtartják s jelvényök csak egy nemzeti szinü karkötőből áll, mely a balkar felső részében alkalmaz!atik. Fő- és altisztjei azonban jogositvák honvédelmi szolgálatuk tartama alatt katonai diszjeleket és megkülönböztetési jelvényeket hordani. A népfelkelés tagjai azon naptól fogva, melyen községökből kiindulnak, és pedig a lovasok lovaikra nézve is, a honvédelmi minisztérium által meghatározandó zsold és élelmezés élvezetébe lépnek; de — megalakulásuktól kezdve — hazabocsáttatásuk napjáig minden katonai vétség és kihágás tekintetében a katonai büntetőtörvények alatt állanak. A fegyelmi büntetőjogot pedig minden megalakult népfelkelési testületnél a parancsnok elnöklete alatt egy, a testület kebeléből szabadon választott, fegyelmi tanács gyakorolja. Kitűnő hadi tények megjutalmazására, a megsebesültek- és a szolgálatban megbetegülteknek gyógyintézetekbe való felvételére, a szolgálatban rokkanttá lett egyének, mint szintén az ellenség előtt elesettek vagy sebeikben elhaltak özvegyei és árváinak ellátására nézve a népfelkelés a sorhaddal és a honvédséggel egyenjogunak tekintetik. A népfelkelés, mint a fegyveres erő kiegészítő része, a népjog paizsa alatt áll, s felhívása és rendezése ö Felsége parancsára, a honvédelmi miniszt' r utján, akkor és azon mérvben történik, a midőn s a mennyiben az ország az ellenséges megrohanás veszélye által közKOKBULY: ÁLLAMJOG. 14