Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

19Ö fc. R. fiARNÍADIK SZAK. MÁSODIK FEJEZET. 76. §. A tanszabadság. A tanszabadság alatt a tanulás és tanitás szabadsága egyaránt értendő. E szabadság általános elvként nálunk is ki van mondva; de ezen elv az állami érdekek szempontjából megkivántató további részletezést és szabályozást eddig csak az alsóbb tanügyre nézve, a népiskolai közoktatást illetőleg nyert. A felsőbb tanügyre nézve most is azon általános elvnél vagyunk, melyet már az 1848: 19. t.-cz. kimondott: »Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egyrészről a tanuló arra nézve, mely tant és melyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen; másrészről, hogy a rendes tanárokon kivül más jeles egyének is, a minisztérium által ideiglenesen megállapítandó, későbben pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvényesen kimondatik.« Az alsóbb tanügyet illetőleg a népiskolai közoktatás tárgyában alkotott 1868: 38. t,-cz. a tanszabadság elvének követkoző feltételek mellett ad helyet A szüléknek és gyámoknak szabadságukban áll gyermekeiket háznál, vagy bármely vallású magán- vagy nyilvános intézetekben, úgyszintén más helységben levő tanintézetben neveltetni. Erről azonban a szülők vagy gyámok a helybeli iskolai széknek bélyegmentes bizonyítványt tartoznak előmutatni; valamint az illető iskolai hatóságok kötelesek ügyelni, hogy az ily gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerint berendezett nyilvános elemi népiskolában nyerüetnének, és hogy a kötelezett évek -tartamáig taníttassanak. A háznál tanult növendékek kötelesek évenként vizsgát tenni valamely megfelelő nyilvános tanintézet illető tanítói előtt (1868: 38., 6. és 7. §§.). A tanitás szabadságára nézve különösen az rendeltetett, hogy a népoktatási nyilvános tanintézeteket, t. i. elemi felsőbb népiskolákat, úgyszintén polgári iskolákat és tanitóképezdéket, a törvény által szabott módon állithatnak és fentarthatnak: a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek és az állam (id. törv. 10. §.) Azon feltételeket, melyek alatt a hitfelekezetek, társulatok és egyesek népoktatási tanintézeteket felállíthatnak, az idézett törvény 11—22. §§-ai szabatosan meghatározzák. Ezen feltételek alatt a hitfelekezetek mindazon községekben, hol hivei laknak, saját erejökből tarthatnak fenn és állithatnak nyilvános népoktatási tanintézeteket; de ha a törvényben (az 1868 : 38., t.-cz. 11 , 12., és 13. §§-aiban) foglalt feltételeknek a kormány által három izben történt megintés után sem tennének eleget: a kormány közös községi iskola felállítását rendelheti el, s a község felhatalmaztatik azon hitfelekezetekre is kivetni a törvényben megállapított iskolai adót, a