Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

Í78 E. R. HARMADIK SZAK. MÁSODIK FEJEZET. nál fogva, melylyel ezelőtt birtak, különösen is kiemelendők azok, kik az ország kormányzatában és igazságszolgáltatásában is résztvettek. Ezek közt első: a) Az ország nádora (Palatínus Regni), ki, a király által kijelölt két római katb. és két protestáns egyén közöl, az országgyűlés által választatott (1608 : k. e. 3.) s annak és a király jelenlétében esküt tett le az 1492 : 33. t.-cz. által kiszabott forma szerint. Jogait és hatáskörét főleg az 1485-ki u. n. nádori törvényczikkek, melyeket utóbb az 1681 : 1.; 1715 : 5. 33. §.; 1741 : 4.; 1741 : 9. ; 1791 : 24. és 1848 : 2. és 3. t.-cz. 2. §. is megerősítettek s részben módosítottak, határozzák meg. Ezek szerint a királynak az országból távolléte alatt törvényes helytartója (kinek nevében az 1848 : 3. t.-cz. 2. §-a szerint a végrehajtó hatalmat a törvény és alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja), a kiskorú király gyámja és gyámkormányzó ; a király akadályozása esetére a külországi követeket kihallgatja; királyválasztáskor országgyűlést hirdet s abban az első szavazat őt illeti; a király és ország közt, netaláni meghasonlás esetére, közbenjáró. 1848 előtt az országgyűlésnek, illetőleg a felsőtáblának, a magy. kir. helytartótanácsnak és mint az ország első nagybirája, a hétszemélyes táblának elnöke volt, a kir. táblához pedig két birót, nádori itélőmestert és alnádort nevezett ki; a jászok és kunok főkapitánya és főbírája (mint ilyen 3000 darab aranyat tiszteletdijképen kapott), Pest, Pilis és Solt vármegyének örökös főispánja, az ország főkapitánya, illetőleg mint ilyen ujabban csak a nemesi fölkelés vezére; az országos levéltárnak gondviselője volt. 0 itélt az ország vármegyéi közti határvillongásokban s minden fontosabb országos ügyben az 1741 : 11. szerint a király által meghallgatandó volt. 0 teszi a királynak koronázása alkalmával fejére az esztergami érsekkel együtt a koronát. A törvény szabta föltételek megtartása mellett nádori adományokat tehetett; fizetését a már említett 3000 db. aranyon kivül a király határozta meg. — Az 1867 : 7. t.-cz. l.§-ja azon határozatával, hogy »ő Felsége a végrehajtó hatalmat a törvények és alkotmány alapján, a magyar minisztérium által személyesen gyakorolja«, az 1848 : 3. t.-czikknek — mely a király távollétében a végrehajtó hatalmat a nádorra ruházta — a nádor, mint királyi helytartó jogkörére vonatkozó intézkedéseit (1848 : 3. t.-cz. 2., 3., 9., 11., 17., 19., 24. és 38. §§.; hatályon kivül helyezvén; — 2. §-ában kimondotta, hogy »mindaddig, míg a nádori méltóság hatásköre a felelős ko mányzat elveivel megegyezőleg törvény által szabályozva nem lesz, a nádorválasztás elhalasztatik.« b) Az ország zászlós urai közt második helyet elfoglalt o r s z á g b ir ó az országnak egyik és pedig a nádor után következő nagybirája volt; mint ilyen hiteles pecsét alatt birói páran-