Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

67. §. AZ ÁLLAMPOLGÁRI MINŐSÉG MEGSZŰNÉSE. 167 tás kéretik, — mint ez a német államok törvényhozásai szerint minden kivándorlótól megkívántatik — vagy pedig bizonyos tény eAk által megállapitott, midőn pl. valaki egyszerűen kivándorolván, bizonyos, a törvényben megállapitott időn át előbbi hazájába többé vissza nem tér s ezáltal állampolgári minőségét elveszti, vagy helyesebben állampolgári minősége megszűnik, miután az állampolgári kapcsolat felbontása mindig az egyes állampolgárnak, akár nyíltan kijelentett, akár hallgatag bizonyos tények által kifejezett, akarata ellenére az állami kapcsolatból ki nem zárhatja; miután ez is az emberi szabadság megsértése volna. És valóban az eddig is csak büntetéskép alkalmazott száműzetést is a haladó kor szelleme már régen megszüntette. És abban az esetben is, midőn pl. békekötések következtében az államnak valamely területrészével polgárainak is egy része tényleg egy más államnak hatalma alá kerül, bizonyos határidőt kell megszabni, mely alatt az illető terület lakosai szabadon elhatározhassák, hogy vajon előbbi hazájoknak polgárai akarnak-e továbbra is maradni, vagy nem; mert az ellenkező eljárás az emberi szabadsáságot lábbal tapodó barbarismus jellegét viselné magán. Hazánk törvényei az állampolgári minőség mikénti megszűnésére nézve épen semmi intézkedést sem tartalmaznak. Nem szenved kétséget azonban, hogy az engedély mellett kivándorlóknak, nőknek, kik idegen állampolgárokhoz nőül mennek, és azoknak, kik valamely idegen állam szolgálatába lépnek, azáltal állampolgári minősége szintén megszűnik. Magyarország és ő Felsége Lajthán tul fekvő tartományai között a pragmatica sanctiónál fogva fenforgó viszony természeténél fogva bizonyos, hogy azok, kik osztrák állampolgárságot nyernek, osztrák állampolgárhoz nőül mennek, sőt osztrák állami szolgálatba lépnek, ezáltal a magyar állampolgárságot elvesztik, de nem egyszersmind azok, kik a közös ügyek igényelte kormányzásnál állami szolgálatra alkalmaztatnak, vagy a közös hadseregben működnek. — Egyébiránt az állampolgári minőség megszűnésének egész kérdésére nézve egyetlenegy törvényhozási intézkedéskép az 1868 : 40. t.-cz. 55. és 41. t.-cz. 24. §§-ait emiithetem fel. Az előbbi szerint a kiköltözködés (kivándorlás) végetti elbocsátó engedélyt a sorhad- és tartalékbeli szolgálatkötelezettségben álló egyénnek, a közös hadügyminiszter adhatja meg, azonban csak ugy, ha esetleg még élő szülei is kiköltözködnek. Ha a kiköltözködés elmarad, az elbocsátás által megszakított szolgálatkötelezettség-hátralékot az illető tartozik leszolgálni; háború idején kiköltözési engedély nem adható. Az utóbbi szerint pedig a honvéd csak a honvédelmi miniszter