Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik fejezet: Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása

62. §. AZ ORSZÁG TERÜLETÉNEK POLITIKAI FELOSZTÁSA. boka, Alsó- és Felső-Fejér, Hunyad, Kolos, Küküllő, Belső-Szolnok és Thorda; 5 székelyszék: Aranyosszék, Csikszék, Gyergyó és Kászon fiuszékkel, Háromszék — hajdani sepsi, kézdi és orbai székekből egyesült, melyekhez később Miklósvárszék is csatlakozott — Marosszék és Udvarhelyszék, Keresztúr és Bardócz fiuszékkel; 9 szászszék: Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Segesvár, Szászsebes, Szászváros,"Szeben, Szerdahely, Ujegyház; 4 vidék : Fogaras, az ujabban alakított Xaszód, Besztercze és Brassó vidéke.) A megyei, vidéki és széki törvényhatóságok száma: 26. Az ezen törvényhatóságok területén fekvő, de azoktól független és önálló törvényhatóságot képező sz. kir. városok száma Erdélyben az 1870: 42. t.-cz. által megszaporodott; az 1848 előtti kiváltságolt városok is, Deézs, Enyed és Thorda nemes városok kivételével, sz. kir. városi törvényhatóságokká alakittatván át. Ennélfogva Erdélyben összesen 20, önálló törvényhatóságot képező város volt, u. m. az Í848 előtt is sz. kir. privilégiummal birt Erzsébetváros, Károlyfehérvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szamosujvár városokon kivül Abrudbánya, Bereczk, Csíkszereda, Fogaras, Hátszeg, Ilíyefalva, Kézdivásárkely, Kolos, Oláhfalu, Szászrégen, Sepsi-Szentgyörgy, Szék, Székelyudvarhely, Vajda-Hunyad, Vízakna. — Ha pedig a fenébb emiitett 3 nemesi várost és a szászföldön levő 7 sz. kir. várost Brassót, Beszterczét, Nagyszebent, Medgyest, Segesvárt, Szászvárost és Szászsebest is, melyek a hozzájuk tartozó szék vagy vidékkel együtt képeznek csak egy törvényhatóságot, számítjuk: akkor a sz. kir. városok száma Erdélyben ezekkel együtt 30-ra emelkedik. A törvényhatóságok területi rendezése az 1876: 20. és 33. törvényczikkek által eszközöltetett, melyek elseje 47 sz. kir. városnak a törvényhatóságok sorából való kitörlését, illetőleg azon megyékbe való bekebeleztetését rendeli el, a melynek területén fekszenek; másodika pedig a szabad kerületeket és vidékeket, valamint székeket eltörölvén és több törvényhatóságot egyesítvén, Magyarországot a vele már teljesen összekapcsolt Erdélylyel együtt 65 megyére osztja fel. Magyarország törvényhatóságai jelenleg tehát a következők: A; Megyék: 1. Abauj, 2. Alsó-Fejér, 3. Arad, 4.Árva, 5. BácsBodrog, 6. Baranya, 7.Bars, 8. Békés, 9. Beregh, 10. BeszterczeXaszód, 11. Bihar, 12. Borsod, 13. Brassó, 14. Csanád, 15. Csik, 16. Csongrád, 17. Esztergám, 18. Fejér, 19. Fogaras, 20. Gömör és Kishont, 21. Győr, 22. Hajdú, 23. Háromszék, 24. Heves, 25. Hont, 26. Hunyad, 27. Jász-, Nagy-Kun- ésSzolnok, 28. Kis-Küküllő, 29. Kolozs, 30. Komárom, 31. Krassó, 32. Liptó, 33. Marmaros, 34. Maros-Torda, 35. Mosony, 36. Nagy-Küküllő, 37. Nógrád, 38. Nyitra, 39. Pest-Pilis-Solt és Kis-Kún, 40. Pozsony, 41. Sáros, 42. Somogy,