Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

140 E. R. MÁSODIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. A határőrvidékkel foglalkozó művekre nézve az irod. rovathoz utalom az olvasót. Belszervezete és közigazgatására nézve pedig az 1850. máj. 7-diki alaptörvényre (Bír. törv. lap. 1850., 243. sz.) és az 1851. jul. 28. rendeletre. (Bir. törv. lap. 1851. 180. sz.) 55. §. A határőrvidék polgárosítása czéljából tett ujabb intézkedések. Az alkotmánynak újból életbelépte óta elutasitliatlan követelménynek látszott a határőrvidék polgárosítására is a kellő intézkedéseket megtenni, hogy a határőrvidék lakosai is részesüljenek valahára az alkotmányos jogok élvezetében; különben is, az általános védelmi kötelezettség behozatala folytán, a határőrvidék eddigi kivételes állásának alapfeltételei elenyésztek. Ennélfogva, tekintette] egyszersmind a határőrvidék polgárosítását sürgető 1868:30. tczikkre, 1871-ben megindult a munka a határővidék polgárosításának eszközlése végett. Minthogy pedig a határőrvidék eddigi szervezete hosszas múltban gyökerezik s a határőrvidéki nép, erkölcseivel, nézeteivel és szokásaival a legbensőbben összeforrott, a rögtöni átmenet a határőrvidék egész területére nézve lehetetlennek látszott. Ezért ő Felsége 1871. évi jun. 8-án közzétett legfelsőbb elhatározásával a polgárosítás azonnali foganatosítását a határőrvidék csak egy kis területére rendelte el, míg a többi részt illetőleg csak azon intézkedéseket tétette meg, melyek által a katonai rendszernek beszüntetése czélszerüen kezdeményeztetvén, a kat. határőrvidéki területeknek az ország azon részeibe, melyhez tartozának, egyesítése rövid időn eszközölhető legyen. Az 1871. évi jun. 8-ikán kelt legfelsőbb rendeleteket követték, azután ujabb legf. rendeletek, melyek között az 1872. évi jun. 9-ikén, az 1872. évi jun. 19-én, az 1873. évi jun. 15-ikén és az 1873. évi aug. 8-án kelt rendeletek különösen kiemelendők; követték továbbá az 1873 : 27., 28., 29. és 30. tczikkek, és több rendbeli miniszterialis rendeletek. Mindezan rendelkezések alapján a volt határőrvidék, polgárosítása, és jelen közigazgatási szervezete tekintetében három részre oszlik, melyek elsejét képezi a volt határőrvidéknek az a területe, mely Horvát-Slavonországba kebeleztetett; másodikát az, mely Magyarországba kebeleztetett; harmadikát végre az, mely külön közigazgatási kerületnek fenmaradt. A tulajdonképeni határőrvidéki jelleg, t. i. a kizárólagos katonai igazgatás, és a védkötelezettségnek sajátszerű volta el van immár törölve az egész volt határőrvidéken, még a külön közigazgatás kerületül fenmaradt részben is, és annak államháztartása valamiképen beillesztetett a magyar birodalmi pénzügyi igazgatásba, anélkül azon-