Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

124 E. K. MÁSODIK SZAK. HARMADIK FEJEZET. sítása szerint már a XIV. század végén. Ezen felvilágosítás és egy 1365-dik évről fenlevő okmány szerint (Fejér Cod. Dipl. 9. k. 3. f. 518lap) Fiume régibb történetére annyi bizonyosnak látszik, liogy 1312ben de Duyno vagy Tybeini Rudolf volt Fiume ura, ki a mondott évben Fiume városnak és földjének vámjai ta görczi grófok kezessége alatt haszonbérbe adta és magát a görczi grófok hivének vallotta. Az 1365-diki okmányból pedig kitűnik, hogy Fiume ezen irat kelte előtt több évvel Frangepán Bertalannak volt lekötve, miből a tulajdonos Duyno-család és a Frangepánok közt sok viszálykodás támadván, ezeknek 1365-ben azzal vetettek véget, hogy Frangepán B. fiai, István és János, Fiume földét és várát, minden tartozékaival Duyno Hugónak és maradékainak előbbi tulajdonába visszaadták. Ezen családnál maradt Fiume 1399-ig, amidőn az utolsó fiutód, Tybeini Ugolin magvaszakadtával az ausztriai herczegek hűbéres, majd közvetlen felsősége és uralma alá került. Több rendbeli okleveles adatok vannak a XV. századtól kezdve, melyek bizonyitják, hogy ezen időtől fogva Fiume, — mint Szalay is állitá —, az ausztriai herczegek uralma alatt és pedig mint önálló és önmagát kormányzó terület állott, s hogy ennélfogva sem Horvátországhoz, sem Isztriához vagy Krajnához, — mint a krajnai rendek 1791-ben állították — nem tartozott. Bizonyítja ezt: a) Frigyes császárnak Fiume kapitányához intézett egy 1489. parancslevele; b) Miksa császárnak 1515. jan. 2-án kelt egy okirata, melyben Fiumét »fidelissima-czimmel illetvén, két vásár tarthatási jogával ruházza fel; c) azon osztály, mely szerint Miksa császár unokái, Károly és Ferdinánd az örökös tartományokat egymás közt megosztván, a Ferdinándnak osztályrészül jutott herczegségek, grófságok és önálló urodalmak közt a fiumei önálló urodalomis külön és a többi tartományoktól megkülönböztetve önállóan van felemlítve ; d) Ferdinándnak 1530-diki, a »respublika« czimmel illetett Fiume statútumait megerősítő oklevele. Mint önálló terület mutatta be hódolatát Fiume 1631. II. és 1351. III. Ferdinándnak, valamint III. Károlynak is 1728-ban, midőn az a quarnerói partokon személyesen jelent meg; mint (már 1717. III. Károly által) szabad kikötővé nyilvánított és önálló kormánykerület irta alá Fiume a pragmatica sanctiót is. És ily állapotban találta végre Fiumét az 1746. év, midőn Mária Terézia a tengeri kereskedelem előmozdítására Bécsben külön udvari hatóságot (consilium commerciale aulicum) állítván, Fiumét is kereskedelmi és tengerészeti tekintetben közvetve ezen hatóságnak, közvetlenül pedig az ettől függő trieszti felügyelőségnek rendelte alá. Egy helyettes kapitány s négy ülnök képezte ekkor a kormányt Fiúméban, kiktől a közigazgatási