Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

46. §. A TÁRSORSZÁGOKNAK MAGYARORSZÁGGAL KÖZÖS ÜGYEI. 115 külön testet képez; b) Zágrábmegye, Zágráb és Károlyváros városokkal és a túrmezei szabad kerülettel, Várasd, Kőrös és (a varasd-szentgyörgyi és v.-kőrösi katonai végvidékből legújabban alakitott) Bellovár megyék, a likai ottocsányi, ogulini, szluini (a régi Horvátország területéből maradt részek), az első és második báni határőrezredekkel ; c) továbbá Pozsega, Szerém, Verőcze megyék a gradiskai, broodi és péterváradi határőrezredekkel. Dalmátia visszacsatolásakor szintén az emiitett társországok területéhez csatolandó, ugyanezen törvény értelmében, s azokkal együtt Magyaországgal ugyanazon viszonyba lép, melyet az 1868 : 30. t.-cz. megállapított. 46. §. A társországoknak az 1868. 30. t.-cz. értelmében Magyarországgal közös ügyei. Az előbbi §-ban körülirt területtel biró Horvát-, Slavon- és (a visszacsatolandó Dalmát-) országok Magyarországgal egy és ugyanazon állami közösséget képezik s mint ilyenek jelenkeznek mind az ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind pedig más államok irányában. Ezen állami közösségnek és összetartozásnak megfelelőleg Magyarország s az ehhez tartozó Horvát-, Slavon- és Dalmátországok királya egy és ugyanazon koronával s egy és ugyanazon koronázási cselekvénynyel koronáztatik meg, a midőn is a sz. István koronája alatt álló Összes országok részére a magyar országgyűlésen közös koronázási hitlevél állapittatik meg; azonban a koronázási hitlevél eredetije a magyar szöveg mellett horvát nyelven is szerkesztendő és a kapcsolt részeknek is kiadandó s abban Horvát-, Slavon és Dalmátország területi épsége és országos alkotmánya is biztositandó. Azon ügyek, melyek tekintetében Horvát-, Slavon és Dalmátországok Magyarországgal egy és ugyanazon törvényhozás és közös kormányzattal birnak, a következők: a) A magyar korona összes országai és ő Felsége többi (ausztriai) országai közt a pragmatica sanctio s az ennek alapján létrejött 1867: 12. törvényczikk értelmében közös egyetértéssel intézendő ügyek. b) Az udvartartás költségének megállapítása; mely tehát a magyar országgyűlésen ajánltatik meg a magyar korona összes országai részéről. c) Az ujonczajánlás, a védrendszert és hadkötelezettséget illető törvényhozás s intézkedés a hadsereg elhelyezéséről és élelmezéséről. Ezekre nézve azonban Horvát-, Slavon- és Dalmátországot illetőleg határoztatott, a) hogy a közösen megszavazandó contingensből 8*