Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

114 E. K. MÁSODIK SZAK. MÁSODIK FEJEZETÉ Dalmátiának történeti s közjogi viszonyaira nézve lásd Palugyai értekezését az »Uj magyar muzeum« 1851. évf. 67 — 92. és 131 — 148. lp. ; Szalay : »A horvát kérdáshez« cz. művét, s az ón »Bán i méltóság« czimü munkámat. II. A jelenlegi kapcsolt részek vagy az úgynevezett társországok. 45. §. A mai Horvát- és Slavonor szagoknak, mint társországoknak, területe. Már fentebb előadatott az a változás, melynél fogva a XVIII. század elejétől kezdve a régi és igazi Slavoniára »Horvátországé Magyarország egykori anyaterületét képező Szerém, Verőcze, Pozsega és Valkó magyar, de már a XVII. század óta rácz néppel telepitett megyék területére pedig »Slavonia« neve alkalmaztatott, s hogy ennek következtében a Horvátország nevét felvett terület, a név mellett a jogokat is gyakorolván, már nem mint kiegészítő, hanem tényleg, mint kapcsolt rész vagy társország jelenkezett, nemcsak, hanem ezen viszony a vele tényleg kapcsolatba hozott uj Slavoniára is kiterjesztetni meg megkísértetett. Ezen változást és tényleg fenálló viszonyokat a törvényhozás 1848 előtt még nem szentesitette, sőt a Slavonia nevet viselő területet egyenesen az ország anyaterületének tekintette minden névváltozás és tényleg fenálló viszonyai daczára is. Az 1848-diki eseményeket követett absolut rendszer a mai Horvát- és Slavonországot Magyarországtól elszakította és külön országvagy tartományként Magyarországtól teljesen elkülönítve kormányozta és igazgatta. Csakis az alkotmány helyreállítása és az ennek következtében Magyarország és a mai Horvát-Slavonország közt létrejött egyezmény, mely az 1868 •' 30. t.-czikkben foglaltatik, csatolta ismét vissza azokat,még pedig mint széleskörű autonómiával felruházott társországokat — területi tekintetben is a XVIII. század elejétől fogva 1848 előtt tényleg fenálló viszonyokat és változásokat szentesitvén. Ennek az egyezménynek némely szakaszai módosíttattak, illetőleg kiegészíttettek ugyan az 1873: 34. t.-cz- által, de alapelvei-és részletes intézkedéseinek legnagyobb része változatlanul fennállanak. Ennélfogva a mai Horvát- és Slavonországoknak, mint a magyar sz. koronával továbbra is egy és ugyanazon állami közösségben levő társországoknak, területét, az 1868: 30. t.-cz. 66. §-ának világos határozata szerint alkotja: mindazon terület, a) mely eddig (az absolut uralom alatt) Buccari városával és kerületével az úgynevezett Fiume vármegyéhez tartozott — Fiume városa és területének kivételével — a mely város, kikötő és kerület a magyar koronához csatolt