Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

loo fc. U. MÁSOKlK SZ\K. ELSŐ FEÍEZÉSf. kori kiegészítő részhez s ennélfogva slavoaiai bánok hatásköréhez sem tartoztak, és »Slavoni« névvel vagy — mint némelyek tévesen állítják — »Alsó-Slavonia« névvel nem jelölteltek: az e tárgyra nézve nagy számmal fenlevő többrendbeli bizonyítékok miden kétségen kivül helyezik. 1. Ugyanis mig a névtelen jegyző és bib. sz. Konstantin keleti császárnak összhangzó adatai eléggé meggyőzhetnek bárkit is arról, hogy a nevezett megyék területe már a honalapításkor járult az ország anyaterületéhez, addig másrészről a XI dik századtól fenlevő oklevelek szakadatlan sora, úgyszintén a törvények és egyéb hitelt érdemlő adatokra egyhangúlag és megczáfolhatlanul bizonyítják nevezett megyéknek Állandó és valóságos magyar jellegét. E tekintetben az (alább a jegyzetben felhozott) okleveleken kivül itt csak a leghitelesebb adatokra,, u. m. a törvényekre s azok közt is a legvilágosabban szólókra hivatkozni elég lesz. Ilyenek az 1445 : 22. t.-cz. 3. §. (Kovíí»chi<;h Sylloge. Deciét. Com. 94. lp.); 1478: 7.; 1498: 16.; 1518: toln. I. (Kovaehich Vest. Com. 466. lp.); az 1525-diki rákosi 36. és 37. (Kovaehich Suppl. ad vest. Com. II. 466. lp.) és 1538: 14. t.-cz. stb. Az egykorú és hitelt érdemlő legtekintélyesebb államférfiak és irók nagy számából, kik a nevezett megyéket a XV. és XVI. században koruk hite és köztudomása alapján, valóságos magyar megyéknek nevezik, csak Ranzán Péter püspököt és nápolyi követet 1478—92ben Mátyás király udvarában (»Epitome rerum Hung.« cz. müvben, 563. lp.), Thnróczyt (Zsigmond király idejében irt krónikájának 12. fejezetében), Bonfint (Mátyás királyunk korában irt történeti müvében, Dec. T. L. 1.), Jovius Pált (Hist. sui temporis L. XXXVI.), a slavoniai születésű Broderics István szerémi, később váczi püspököt (a mohácsi ütközetről irt munkájában) és Istvánffy Miklóst, a jeles történetírót s I. Ferdinánd és Miksa kortársát említem fel, kik nevezett megyéket, Slavoniától világosan megkülönböztetve, valóságos magyar megyéknek nevezik. 2. A mohácsi vész s különösen az ezt követő idők az említett megyék viszonyaib in nevezetes változást idéztek elő. A mohácsi Arész után ugyanis nemsokára e megyék is, Magyarország egyéb részeivel együtt, török uralom alá jutottak, s már 1562. a Pozsegán székelt") basa parancsnokoskodott felettök. Közel másfél századon át viselték e megyék szerencsétlen lakosai a török igát, s csak 1687 után szabadultak fel alóla. E szomorú korszak alatt a lakosság tömegesen oda hagyván e megyék területét, helyökbe szerbek kezdtek települni ; sőt maga I. Lipót is a török uralom megszűnte után e megyék gyér lakosságának szaporítására ismét szerbeket telepített ide , akik már