Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

98 K. K. MÁSODIK SZAK. ELSÓ FEJEZED. közéletbe is átmenve, annyival inkább meghonosulni, mivel a régi Horvátországnak a törökök által elfoglalt legnagyobb része a török hatalom végleges megtörése után sem esett többé vissza s mivel a Slavoniában letelepedett borvát lakosok Horvátországnak Slavoniára ragasztott nevével annak egyszersmind jogait is szerették volna — törekvéseikben az udvar által is elősegítve — feltámasztani; ami idő folytán csakugyan sikerült is nekik. így történt, hogy az eleinte félreértésből és tudatlanságból keletkezett elnevezés — mely ellen még maguk a horvátok is felszólaltak, mint pl. a derék történetíró Kercbelicb (Notitiae praelim. stb. 4()7. lp.) s előtte még Zelniczy Miklós zágrábi püspök (Kaprinay X. köt. LXII. sz.) — utóbb szándékosan is terjesztve, nemcsak a közéletben honosait meg, hanem később még a törvényhozás nyelvébe is átcsúszott, mely azonban Slavoniát még ezután is majd Horvátországnak, majd pedig igazi nevén Slavoniának váltakozva nevezi (1790 : 59. tcz.) És miután igy csakugyan sikerült a XVITT. század elejétől kezdve a Horvátországnak keresztelt Slavonia rendéinek a névvel a jogokat is megszerezni : ez időtől fogva Horvátország neve alatt Slavonia már nem többé mint kiegészítő, hanem tényleg mint kapcsolt rész jelenkezett. Es míg az egész XVII. században, liabár már ekkor »Horvátország« névvel kezdett jelöltetni, Slavoniának, mint az ország kiegészítő részének megyéi, Zágráb, Várasd és Kőrös külön megyénkint küldték követeiket az 1604., 1622., 1630., 1637., 1646. és 1681-diki magyar országgyűlésekre; már a XVTII-dik században, amióta Horvátországnak nemcsak nevével, hanem jogaival is élt, közgyűlésén és nem többet megyénkint választotta és onnét küldte követeit a magyar országgyűlésre. De így is, habár Horvátország nevét vette fel s tényleg jogait is gyakorolta, szorosan Magyarországhoz volt fűzve; mert nemcsak hogy bánját a király nevezte ki, hanem 1779 óta közigazgatási tekintetben a magy. kir. helytartótanács alatt állott, s az igazságszolgáltatást illetőleg is báni táblája nem képzett legfőbb folyamodási törvényszéket, hanem míg némely ügyek első-, mások másodfolyamodásilag is Horvátországot illetőleg a m. kir. tábla elé tartoztak, ugy minden ügyet legfőbb folyamodásban Horvátországot illetőleg is a m. kir. hétszemélyes tábla intézett el. Egyedül belügyeikre nézve közgyűlések tarthatásának joga volt az, melyben kapcsolt részi jellegök leginkább nyilvánult; e tekintetben is azonban míg egyrészről csak az országos törvények határain belől hozhattak határozatokat, ugy másrészről közgyűléseket, az 1791 : 58. tcz. világos rendeleténél fogva is, csak a magy. király előleges beleegyezése melletl tarthattak. Egyébiránt a mai Horvátország, mint Slavonia is birt azzal a