Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 13 korból származik-e, midőn őseink mai hazájokban letelepedtek? Okot szolgáltat pedig e kételyemre, és méltán, azon körülmény, hogy ezen krónika szerint már Attila idejében dívott volna a rabonbán elnevezés. Mondatik ugyanis ebben, hogy Árpád előtt a székely nemzet legfőbb tisztje az egy akarattal választott főrabonbán volt; ő viselte egyszersmint a nemzet főbírói tisztét is, s mint hivatalkörének rövid rajzából kitűnik, személyében a legfőbb főpapi hivatalt is központosította. Székhelye Budvárban volt, melyet még Attila birodalmának szétoszlása előtt Buda rabonbán épített. Említtetnek még e krónikában az Árpád előtti korszakból — mint Szabó Károly megjegyzi — kétségkívül hibásan : Hám, Chám, Ursloron, Honat, Csolha és Zeke rabonbánok. „A többi nevek közöl — úgymond a krónika — melyek görög betűkkel voltak irva, csak Halábot említi. *) E krónika után indulva többen s különösen az említett derék történetbuvár Szabó Károly 2) azt hiszik, hogy a bán szó huneredetü , mivel — a krónika szerint — még Attila idejébeni használatáról van szó, s különösen Szabó Károly hivatkozik Schaffarik PaHűres szláv nyelvészre is, ki — úgymond — „maga is elismeri, hogy a bán szót a szlávok az avaroktól, kiknek khánjai közt több Baján, Bán, fordult elő, tanulták és sajátították el." — Igaz, hogy az avarok szereplése idejében előfordul — egyetlen egyszer — Baján avar vezér, (hogy többen fordultak volna elő ily néven később az avarvezérek közt — erről a történelemben mit sem találunk) kihez Justinian keletrómai császár s ehhez viszont az avar vezér is követeket küldött; azonban maga ezen követség leírása Menander által 3) vi*) Benkö J. A nemes székely nemzet constitutiói. 276—283 lp. V id- h3) In fragmentis Joan. Zonaras. V. Ö. egyszersmint Pray Annales Hunnorum et Avarorum veteres 210—11 lp.