Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 12 Ismerkedjünk meg mindenekelőtt az eltérő nézetekkel röviden, s azután vizsgáljuk, hogy melyik részen lehet valószinübben az igazság. Négy csoportba sorozhatni pedig az e szó eredetére vonatkozó nézeteket. Vannak ugyanis kik e szót bán szláveredetünek tartva a) a pán, b) vagy zsupán, c) vagy bóján szótól származtatják, és d) végre kik azt egyenesen huneredetünek mondják; — nem jöhetvén itt különös figyelembe azon nézet, mely e szót az elavult bandó vagy banderio szótól származtatja. *) A nézetkülönség véleményem szerént itt csak az lehet mindenekelőtt, hogy vájjon szláv- vagy huneredetü-e ezen szó ? De épen ez az, mit elhatározni felette nehéz! Es itt, mielőtt e szó fejtegetésébe tovább haladnék, föl kell említenem az ismeretes „1533-ki székely krónikát1', melynek authentiája felett sokáig vitatkoztak a magyar irodalomban, — de a melynek hitelességét a derék történetbúvár Szabó Károly „az 1533-ki székely krónika védelme" című nagybecsű értekezéseiben diadalmasan kimutatta. 2) Nem lehet okom a jeles érvekkel kimutatott hitelességén e krónikának kételkedni; azonban a benne felhozott s illetőleg a krónikában előforduló „rabonbán" szóra vonatkozólag nem hallgathatom el azon kételyemet sem, hogy vájjon e kifejezés, magával a krónikával együtt, nem azon x) Bél Andreas: De Archi-officiis stb. 27. lp. — Ipolyi Mr. Mythologia 467—72 lp. Zsombory József: „A hajdani nemes székely nemzet áld. poharáról. Tud. gyűjt. III. költ. 1835. Szirmay Hungária in Parabolis. Lehóczky Incl. R. H. Quatur SS. et. 00.87 lap. Rdtkay: idm. müvében, és Engel: Geschichte von Croatien 397 lp. 2) Uj magyar múzeum 1854. évfolyam.