Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 38 ­szág akkori fővárosába, Bielogradba, mely a latin Íróknál Alba, az olaszoknál Zaravecchia (O-zára) néven említtetik. Ide gyűjtötte maga köré az összes horvát nemességet s a dalmát városok küldötteit; s hogy uj szerzeményét biro­dalmával jobban összekapcsolja, jelenlétökben magát Hor­vát-, Dalmátország királyává koronázta, még ugyanezen 1102-ik évben, amint ezt egyik oklevélben világosan mondja: Urunk Jézus Krisztus megtestesülésének 1102-ik évében, én Kálmán, Isten kegyelméből Magyar-, Horvát-, és Dal­mátország királya, előleges, érett tanács következtében, miután megkoronáztattam a tenger feletti Bielogradban, a királyi várban stb.J) Kálmán ugyanekkor az erélytelen Almost Horvátor­szág kormányzóságától elmozdítván, helyébe, egyszersmint Dalmátia kormányzójává is, az iránta nem csak gyermek kora óta hü, hanem az előtte erélye- és eszélyességéröl is ismeretes Ugra grófot tevé.2) ') A m. történelmi emlékek első oszt. VI. köt. Tamás Spal. esp. 17. fej. V. ö. Szalay: A. h. kérdéshez 25. 26. Horváth Mihály. M. T. I. 229. 30. lp. 2) Farlatus id. m. V. 232, 233. lp. Episcopi Arbenses stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom