Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

nyosan nem tudhatni, legvalószínűbben Zvojnimir után s igen rövid ideig — s ennek Péter bánjáról a következőkép: „Attigit eo tempore venire in nostris partibus Slavizo Rex et Petrus Banus, nec non et Saruba causa discordiae, quae erat inter Slavizo et Lubomiro stb. — Postea venit rex et corroboraverat praedictas terras Petro Bano et Saruba Zupano et Velcano setnico stb.1) Nem volt tehát, mint Kerchelich vélekedik2), Saruba is bán, annál kevésbbé magyar királyok alatt bán, mint Kerchelich után a bánok névsorában felhozva látom.3) Világos tehát a felhozott hiteles adatok után, hogy IV. Krescimir idejétől fogva a több bánok helyébe egy lépett, s e szokás azon kevés idö alatt, mely Krescimirtöl fogva a magyar uralomig lefolyt, állandóan meg is tartatott. Azonban, ha az említettem tekintetben átalakuláson ment is keresztül a báni szerkezet, de az ezen korszakbeli egy bánnak fenmaradt a régibb időkből örökölt széleskörű hatalom, mégpedig mondhatni, hogy egy személyben egyesítve a régiek összes hatalmát ; ezt látszanak bizonyítani az említett okmányok, ezt különösen Zvojnimir példája, ki hogy mily tekintélyes és hatalmas lehetett, mutatja azon körülmény, hogy a magyar királyi házból nyert nőt s vele jegyajándokul egy egész országrészt; mely körülmény folytán a különben is tekintélyes bán hatalmassá téve, a fenlevő törvényes örökös dacára is, magának szerzé meg a fejedelmi s illetőleg királyi trónt, melyhez valószínűleg, a magyar királyi házzal való közeli rokonságán kivül, még, a régibb elődök példájára, a viselt báni méltóságnál fogva is vélt igénynyel bírhatni. J) Lucius id. h. Schwandtnernél T. III. 137. lp. 2) Id. kéziratában és Hist. Ep. Zagr. c. müvében. 3) U. o. V. ö. a M. Encyclopaedia V. K. II. R.-ben fellelhető névsort, hol Saruba szintén mint magyar bán szerepel. 3