Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

— 17 — fogva is, hogy ebben vele más, ugyané tárgyról szóló hiteles adatok is megegyeznek. E két műben ugyanis egyhangúlag mondatik, hogy Budimir, máskép Svetopelek, a a szlávok 11-ik királya, miután a ker. vallást felvette — az időre nézve, melyre ez esemény tétetik, miután az évszám fölemlítve nincs, a körülményekből Ítélve a VH-ik századot lehet fölvennünk — s az egyházi ügyeket elintézte volna, az ország belügyeinek rendezéséhez fogott. Országát tartományok és megyékre osztá fel, — a tartományok kormányzói bánok, a megyék főnökei zsupánoknak neveztetvén. „ Unaquaque — úgymond a fordítás — in provincia ordinavit Bános, id est duces ex suis consangvineis fratribus, et jupanos idest comites" sat. J). Mivel azonban bizonyosak nem vagyunk és nem is lehetünk, hogy vájjon az eredeti szövegben is bán szó fordul-e elő — dacára ezen körülírásnak idest mditces stb. mely azt engedi gyanítani, hogy az eredeti szövegben is e szó bán fordulhatott elő; mivel továbbá maga e mü kevésbbé látszik hitelt érdemlőnek: kénytelenek vagyunk a bán szó szláveredetüségének bebizonyítására más forrásokhoz fordulni. Itt van mindenekelőtt Constantinus Porphyrogenneta, ki a horvát és szerb népekről „De administrando imperio"2) című müvében szólván, használja a bán szót is, de az akkori görög szokás szerint elferdítve ,,/?o£«fo£"-nak irja;3) hogy azonban ez alak elferdítése a bánnak, kitetszik ugyancsak e biboros iró id. müve 29. fejezetéből, hol a bán szót vilá gosan felleljük. Ezen fejezetben a szláv népekről ugyanis általában megjegyzi: „Gentes hae principes non habent, tantum zupanos senes, quomodo etiam reliqui Sclavorum populi," vagy mint az eredeti szövegben áll — „Zov.ravuv^ yeoovTa^1. Ez sokakat arra indított, hogy a bán szót a zsur) Schwíiiidtnernél T. III. 483. lp. 2) A 29. 30. és 31. fejezetben. 3) id. m. 30 fej. 2