Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 7 1154. A horvát-dalmát s tótországi bánokkal nagyon röviden és felületesen foglalkozik. 3. Engel: Geschichte des Ungarischen Reiches und seiner Nebenlander." Halle 1198. II. Theil. „Geschichte von Croatien" cimü müvében 397—409 lap. a maga korára vonatkozólag a báni méltóságot igen alaposan tünteti elő s helyes észrevételeket tesz annak az előbbi időkben való virágzása s tekintélyes állására vonatkozólag is. 4. KllSSevich '. „De municipalibus juribus et statutis Regnorum Dalm., Croatiae et Slavoniae. Zagrab. 1830u a 34—45 lapon a bánnak hatáskörét különösen a Habsburg korszakban vázolja. 5. Fejér György : „Croatiae ac Slavoniae cum Regno Hungáriáé Nexus et Relationes Budae 1839." A 28—44 lapon a bánok történeti múltját s hatáskörét sok tekintetben alaposan, de nem kimerítöleg s néha tévesen is adja elő. Ugyanő még Codex Diplomaticusában is (T. X, Vol. 6, 17—21. lapon) az ország bárói között szól a bánról is. 6. Palugyay Imre: »A. kapcsolt részek történelmi s jogi viszonyai Magyarországhoz, Pozsony 1863U című müvében a 315—320. lapon a horvát-dalmát- s tótországi báni méltóságot fejlődése s jelen hatásköre szerint minden rendszer nélkül tárgyalja, mindenben Engel és Kussevich nyomain. 7. Legbecsesebb azonban s az eddigieket sok tekintetben felülmúlja azon jeles értekezés, mely a Sz.-IstvánTársulat által kiadott „Magyar Encyclopaediau V. köt. II. részében (1866) Pauler Tivadar tollából megjelent, mely rendszeres alakja, rövid tömöttségben kimerítő s e méltóság történelmi s jogi viszonyait egyaránt érintő előadása által tudományos becsünek méltán mondható. Egyébb közjogi vagy különböző tárgyú müvekben a horvát-dalmát s tótországi báni méltóságra vonatkozó rövid tárgyalás- vagy megjegyzéseket itt természetesen te-