Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 144 — adatta ki a birói parancsokat, melynek örzöje a már említettem itélömester volt; s az 1613 : 38. rendeletéhez képest minden báni pecsét alatt kelt kiadvány hiteles és törvényesnek ismerendő el. Szintén említettem már, hogy az 1723 : 89. t- c. értelmében birói eljárásaira nézve helyettest nevezhet ki. Különben törvénykezési ügyek tekintetében az albán szokott már hivatalánál fogva a bán helyettese lenni, kit a régibb szokás alapján szabadon nevezhetett ki. E korszakban azonban divatba jött a báni helytartó, ki alatt a bánnak távolléte vagy törvényes akadályoztatása esetében közigazgatási és törvénykezési teendőjére nézve helyettesét — locumtenens banális ofíicii in politicis et jnridicis — értjük. Az előbbi korszakban az albántól különböző ily báni helytartók példájára *) nem akadunk. E hivatal eredetét Kerchelich a XVI. század vége felé keresi, s azért véli behozottnak, mivel az albánok mindig a köznemesség közöl tétetvén, ennek a bán távollétében a főurak engedelmeskedni méltóságukon alólinak tartották; miértis szükségesnek látszott a főrendek közöl tenni báni helyettest, — legalább eleinte a közigazgatási teendőkre. Sokat vitatott kérdés, hogy vájjon kinek áll jogában ily helyettest nevezni ki ? Annyi bizonyos, hogy a bán halála esetére, míg e méltóság alkalmas egyénnel betölthető, báni helytartót nevezni a király jogában áll. De midőn a bán élés hivataloskodik, akadályoztatása esetére nevezhet-e ö ki proprio mo*) Egyetlen egy példa van rá még is, 1383-ról, hogy egybáni helytartó előfordult; ez Bubek Detre volt, kiről az említett évben kiadott egy okmányban olvassuk: Detrikus Bubek, locumtenens magistri D. Emerci Bubek regnorum Dal. et Croat. baniu. (Fejér Cod. Dip. X, 1, 137 lp.) Ennél több példa azonban nincs.