Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

Fontosabb kérdés azonban ennél e korszakban már az , hogy vájjon a szlavóniai bánok hatásköre a felhozottak tekintetében kiterjedt-e, mint némelyek állítani akarják és hinni szeretnék, a tulajdonképi Szlavónián vagyis Zágráb, Várasd, Koros és Zagoria1) megyéken kivül az ezekhez szomszédos alsó magyarországi vagy úgynevezett Dráva melléki magyar megyékre, t. i. Szerém, VerÖcze, Valkó és Pozsegára is f Az előbbi korszakra nézve már láttuk, hogy abban a bánok hatáskörének az említett megyéket illetőleg semmi nyomai sem találhatók. Maguk ez állítás hivei sem tudnak az Árpádok korára nézve legkissebb bizonyítékot is felhozni, — se tekintetben érveiket csakis az e korszakban előforduló körülményekre alapítják. Pedig e korszakra nézve is egész határozottsággal állíthatjuk s mindjárt bebizonyítandjuk, hogy valamint az előbbi ugy ennek folytán e korszakban sem terjedhetett és nem is terjedt ki a bánok hatásköre a kérdéses megyékre; mert ezek e korszakban is, mint Magyarország többi megyéi, a nádor és országbíró hatásköréhez tartoztak s a többi magyar megyék mintájára kormányoztattak; mert, hogy Verböczy szavaival éljek: „certum est, quod Regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae Banus non habét jurisdictionem in comitatibus Regno Hungáriáé incorporatis.u~) Miután GyurikovitS György, többször említettem közjogi müvében, „De Situ et Ambitu Slavoniaeu hiteles kútfőkből — az oklevelekből merített cáfolhatlan adatokai e kérdést annyira megvilágosította, s megdönthetlenül kimutatta, hogy a bánok hatásköre a kérdéses megyékre ki nem terjedt: nem leend nehéz nekem felhozott adatai nyomán a többek *) Mátyás király alatt mint megye meg lön szüntetve, süt megyei törvényszéke is eltöröltetett, mint az id. 1486: 50. t. c. mutatja. 2) Pars TI. Tit. 65. §. 2.