Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

1. E korszakban is a bán s illetőleg a bánok voltak a kapcsolt részek törvényes és rendes nagy birái, s birói hatáskörük e tartományok összes lakóira, de csakis ezekre, kiterjedt; ezen hatáskörük törvények által is el lön ismerve s oly erös meggyőződéssé gyökerezve, hogy Verböczy hármas könyvében etekintetben igy nyilatkozik: Certum est, quod Regnorum, Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae Banns non habét jnrisdictionem judicandi in comitatibus Regno Hungáriáé incorporatis, sed tantnm officiolatni suo subjectis. Et econverso nec caeteriiudices ordinarii curüte Regis se in jnrisdictionem aliorum judicum ingerere vei immitterepossunt. Aliter enim nnlla esset distinctio Regnormn pariter et judicioriim, quae seorsim et diverso tempóié diversoqne modo semper celebrari consveverunt.') Birói hatáskörük alá tartozott, éspedig e korszakban minden kivétel nélkül, (az 1486 : 21. t. c. értelmében az örö kös főispánok voltak egyedül kivéve) az összes tartományi lakosság, — minden nemű exemtiok e korszakban megszüntettetvén. E tekintetben több kir. rendeletek és törvények intézkednek. A III. Endre halála után beállott zavarok alkalmával ugyanis, midőn több pártkirály s mindeniknek külön bánja s ezek közöl tekintélye egynek sem volt, e tartományok főurai az exemtiokra is támaszkodva a bán hatósága alól magokat kivonták, sőt alattvalóikat illetőleg a bánok hatáskörébe léptek át, s e féktelenséget annyira megszokták, hogy midőn Róbert Károly idejében a rend és béke ismét visszaállíttatott, többen az említett főurak közöl, exemtioik alapján is, a bán hatóságáról mit sem akartak tudni, sőt még peresügyeiket is a báni törvényszék mellöztével egyenesen a nádor vagy országbíró elé vitték — a bán jogainak sérelmére. Ezen visszaélés megszüntetésére s egyúttal ) Pars II, Tit. 05. §. 2. és 3.