Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)
III. Az angol megyéről s önigazgatásról terjesztett áltanok
— 54 — Az angol selfgovernment alapja, mint tudjuk, a békebiróság, helyesebben béke őrs ég. Már a XIII. század vége körül a gyakori civódások, veszekedések s rablások miatt rendőröket (conservatores pacis, békeőröket) nevezett ki I. Edvárd. Ezeknek kötelességök volt a bűntevőket kézrekeríteni, s negyedévenkinti közgyűléseiken fölöttük ítéletet tartani. Nagyobb büntettek büntetése utazó bírákra bízatott. Azóta mindinkább kifejlett a békebiróság intézménye. Azon alapul az egész grófság*) (megye) közigazgatása ; mióta a sherif egyedül a parlamenti választások előülóje. A békebirók pedig a gentryből kerülnek ki; mely általános név alatt nem csak a földbirtokos nemesség, hanem ügyvédek, papok, s más vagyonilag független emberek is értendők. Békebiró lehet, ki a megyében letelepedett s legalább 900—1000 forintnyi évi jövedelemmel, általán vagyonossággal, független polgári állással bir. Kik önmaguk kezelik gazdaságukat, nem választhatók. A békebirák nem kapnak fizetést. De azért nem hiányoznak jelöltek. Anglia gazdászati fejlődése köztumás szerint oda vezetett, hogy az egykori kis és parasztbirtok nagyobb része — nagy terjedelmű uradalmakká olvadt össze. Ezek többnyire bérbe advák. Ide járúl az elsőszülöttségi jog. Ennek következtében igen sokan vannak a földbirtok jövedelméből élő egyének, kik maguk nem kezelnek gazdaságot. Azután — nagy lévén az országban a vagyonosság: igen nagy számmal vannak a nemesi osztályon kivül is független állású tisz*) Átlagosan 450,000 lélek.