Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

II. A megyerendszer körüli előítéletek és áltanok

- 36 — Nem csak fölsőbb parancsokat végrehajtó, vagy csak helyi ügyeket intéző' hatóság volt az : hanem időnként igen széles körben önállólag szabályokat alko­tott, statntumokat hozott, sőt tetemes hatályt gyakorolt közjogi téren, a szerint a mint e vagy ama párt mérle­gébe veté támogatása súlyát. Tehát a törvényhozói s végrehajtó hatalomnak osztályosa volt. Ez a középkorban, és akkor, midőn az országban polgári háborúk vagy trónkövetelési zavarok a kormány jogát kétessé tevék, hatalmát az ország nagyobb-kisebb részében korlátolták, vagy épen midőn az ország ketté­szakadt jogilag, egyik Erdély fejedelmét, másik a habsburgi fejedelmet ismerve el jogszerű urának, ho­lott az ország nagy része tettleg a török járom alatt nyögött: szóval midőn sem a törvényhozás sem a kor­mány nem gyakorolhatá rendszeresen jogait, hatalmát, nem teljesítheté kötelességét, — pedig Magyarország történeti korszakának túlnyomó részében ilyen állapot­ban vala —: igen természetes, hogy a törvényhatóság jellemével biró megyék mind közigazgatási, mind sta­tutarius jogaikat szélesebb körben gyakorolták, mert az országos törvényhozás sok ujon fölmerült vitakérdést megoldatlanul hagyott, sok érdekről nem gondoskodott; a törvényhatóságok veszélyes időkben magukra ha­gyatva, saját initi ativáj okra utalva valának : és igy nekik kellett a kormányzati egység hiányát a katonai s polgári közigazgatás és törvénykezés terén pótolni. Hanem a mint az ország kissé rendezkedett, a mint az országgyűlések periodice összeültek, s általá­nos érvényű szabályokat hoztak ; a mint a kormány több erőt fejtett ki kormányzati kötelességei teljesíté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom