Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

— 26 — gyek a kiváltságos osztályok által kizárólagosan gyakorolt alkotmányos jogoknak az egész nemzetre történt átruházása folytán, a képviseleti rendszer alapján leendő rendezése a törvényhozás utján véglegesen el nem intéztetik." Semmi kétség, hogy Pest megye bizottmányának június 3-ki gyűlésében volt többsége ezzel olyasmit mond ki, a mi félig meddig táblabírói, félig meddig parlamentaris, és igy önmagával tisztában nem levó' nemzedékünknél csaknem általános hitelre talál. Akárhány telivér 48-as él azon meggyőződésben, hogy az 1848-ki III. t.-c. 26-ik §-a által a megye 1848 előtt gyakorolt hatóságában tartatott fönn, tekintet nélkül az 1848-ki törvények más pontjaira — melyek ezen „törvényes hatóságot" megszüntették, — tekintet nélkül az 1848-ki törvények szellemére, melylyel ellenmondásba jő, ki a megyék 1848 előtti teljes hatáskörét föntarthatónak véli. A III. t.-c. 26-ik §-a, mely azon nagyfontosságú elvet mondja ki, mintegy véletlenül oda van dobva egészen heterogén vagy kisebb fontosságú tárgyak közé. A 25-ik §. a helytartótanács s cancellaria hivatalnokairól; a 27-ik a biróságok eddigi szerkezetök föntartásáról szólnak; a 28-ik §. pedig ismét átugrik arra, hogy a ministerek mindkét házban üléssel bírnak. A 25. 26. 27-ik §-ok közigazgatási természetűek, a 28-ik §. alkotmányjogi. Annak, hogy az 1848-ki törvényhozók, mily rögtönözve dolgoztak, vannak elég nyomai más pontokban is, — mint p. o. az V. t.-c. 7-ik §-a és a XVI. 2-ik §. a) közötti különbségben; de a legmeggondolatlanabbak a megyei municipiumokról szóló tételek; világosan látszik azokból, mily hirtelen jött létre a régi munici-