Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?

— 104 — yényhatósági s parlamenti rendszerek kiegyeztetésére célzó velleitásokkal; és végre azon ótestamentomi nézetekkel, melyek szerint a megye „törvényhatóság-, a megye a kormány ellenőre, az alkotmány palládiuma sat.": hanem a megye-rendezésnek egyedüli célja legyen az: — az országot a lehető legcélszerűbb s az egyéni szabadságot legjobban biztositó közigazgatással boldogítani. És pedig Magyarországban az országlati öszpontositás szüksége egy részről — a nemzetet jellemző erős önkormányzati ösztön más részről azon két tényező, melyeknek egyenlő méltatása kell hogy a helyhatóságok rendezésében vezessen. Helyes elvet mond ki tehát, s kár hogy következetesen körösztül nem viszi a ministeriumnak a helyhatóságokhoz intézett körirata igy szólván: „minden egyes kérdés eldöntése körül azon elv (lesz) irányadó, hogy a hatósági érdekek fölött a hatóság, az országos érdekek fölött pedig a felelős kormány van hivatva első sorban Őrködni." De mi következik ezen elvből: 1- ször. Hogy országos ügyek administratiójába a helyhatósági bizottmányoknak bele avatkozni nem lehet; 2- szor a helyhatósági tisztviselőnek ezen országos ügy ékben közvetlenül a kormány alá kell rendeltnek lennie; 3- szor nem szükséges, sőt az 1848: III. t.-c, 3. 6. §§-ai után meg sem engedhető, hogy a ministerium ebbeli rendeletei előbb a helyhatósági bizottmány tárgyalása alá kerüljenek, s annak közvetítése utján tétessenek át a végrehajtó tisztviselőhöz; legkevésbé pe-