Kecskeméthy Aurél: Nagy férfiaink : legújabb fény- és árnyképek (1874)

IX. Hoffmann Pál, jogtudor, tanár, képviselő

- 84 — helyett; következtetős; aztán szóhangzás — wortlaut helyett, a mi szószerinti szöveget tesz, már a vakmerőségnél is több, mert az értelem elleni vétség. Hoífhian ur a legyszerübb tételt sem tudja egyszerűn magyarul formulázni. Például e helyett, hogy : »joga gyakorlatára sem kényszeríthető „ő azt mondja (§. 122 >Jogát gyakorolni rendszerint senkit nem kényszerithetni.« Azután e »rendszerint« szóból logice az követeznék, hogy hát kivételképen mégis kényszerithetni. Azonban H. ur nem hoz föl ily kivételeket. Tehát akkor mi értelme, vagy célja van a »rendszerintinek. Semmi egyéb célja, mint praecisióját gyengiteni egy zavaros fogalomnak. Hoífmann ur valamelyik tapsonca egy pesti német zuglapban t. k. azt mondá: »Hoífmann ur magyar irályát zavarossággal vádolják. Ezen hiánya teljesen el fog enyészni, ha az németre fog leforditattni.« Köszönje meg Hoífmann ure bókot; ha ugyan bóknak veszi. De a dolog nem egészen igy áll. Ha H. ur magyar szövegezése helyett egyszerűn odatesszük a szász vagy bajor, vagy austriai német szöveget: ez kétségtelenül világos fog lenni. De a Hoífmann ur tételeit szigorú hűséggel és mint ő mondja »szóhangzás szerint« fogják németée fordítani: bizony csak ismét galimaitás fog abból lenni.