Kecskeméthy Aurél: Nagy férfiaink : legújabb fény- és árnyképek (1874)

VIII. Szilágyi Dezső

— 73 — Enyiben rokon jelenségek. Lássuk miben különböznek? Mig Szilágyi Dezső csak talentum: Kerká­polyi portentum. Szilágyi Dezső sokoldalú tanul­mányai dacára csak mint szakminiszter, mint igaz­ságügyéi- tűnnék ki. Kerkápolyi universalis. Mind a mellett Szilágyi Dezső észjárása soli­dabb, gyakorlatibb, egyénisége hasznosithatóbb a közszolgálatban; mig Kerkápolyit, ideolog hajla­mai, tervekben termékeny phantasiája, s ön­csaló könnyelműsége, vagy liogy szelidebben szól­junk, vérmessége veszedelmessé teszi a kormány­polcon. Szilágyi alapos, mivelt jogász, és szellemvilá­gának az adja meg az uralkodó jelleget. Kerká­polyi elméje philosopliice iskolázott. Annak szű­kebb, de tömörebb; ennek szélesebb, de kevésbé biztos basisa. Szilágyi éles kritikus; elvekre viszi vissza a tételeket; és erős az érvelésben. Kerkápolyi éle mélyebben hat; szétszedi a gondolatot izmaira, mint egy anatom. Szilágyi az állitások logikátlanságát, a tény­leges ellenmondásokat kideríti a vád és védirat halmazából: Kerkápolyi ellenfelének gondolatát geneziséig kiséri vissza, s kimutatja hogy halva szü­letett. Sophista mind a kettő. De Szilágyit meg lehet érteni: Kerkápolyi overfine. Célt ér mind a kettő, legalább egy pillanatra: mert az emberek

Next

/
Oldalképek
Tartalom