Kecskeméthy Aurél: Nagy férfiaink : legújabb fény- és árnyképek (1874)

II. Pulszky Ágoston

— 19 — hat éves korukban Verulami Bacot, s Hugó Grotmst tanulmányozzák, — a tanulás közben pedig gyermeki mulatozás gyanánt Dante poklát, Goethe Faustját olvassák, —a mellett pedig Olaszországiján s Angliában élve, ott a művészet remekei, itt az ókor emlékei, valamint a modern politikai élet jelenetei folytonos befolyásának kitéve, műérzékök s ismereteik öntudatlanul is kifejlődtek oly korban, midőn a debreceni iskolás gyerek csak egy nagy férfiút ismer, és az Calvin, s más művészi remeket nem látott, mint a debreceni kolbászt; — miután mondók ilyen nevelésben részesült: igen természetes, liogy Pnlszky Ágoston, midőn az iskola porát lerázta, azonkívül a mit itt tanult sokat tudott s tud, mit kivált a mi gymnasiumaink és egyetemünk szellemileg szűk falai közt — bocsásson meg Kautz, Hoffman Pál és Sághy Gyula ! — meg nem tanult volna. Ha Pulszky Ágoston a nyilvános téren hibákat követ el. azokat önmaga ellen követi el; s azok közt legtöbbek csak az ifjúság hibái. Oly formának tűnik föl előttem, minta csirke, mely még egyideig a ráragadt tojásk éreggel jár, miután a tojásból már kibujt. Ifjúkori gyengesé gét, a mindenbe bele szólást, társadalmi téren letette ; de átvitte a politikaira. Mindent tud, mindenről beszél ; sőt ha beszélne! De beszédeket tart. Mit használ, ha okosabb, de roszabb szónok Madarásznál. Nem is szó nok ; szájalkata erre nem kedvező, hangja gyenge, nyelve gyors; hanglejtése mekegés és kelepelés 2*