Kecskeméthy Aurél: Nagy férfiaink : legújabb fény- és árnyképek (1874)
II. Pulszky Ágoston
— 17 — »wenn sie schon überhaupt was haltén wollen, so haltén sie 's maul. « Elég az hozzá, bizonyos idő múlva Pulszkyfiun némi metamorphosis kezdett észrevehető lenni. Megtanulta talán, hogy aki kellemes társalgónak akar tartatni, annak mindenek fölött a jól, ügyesen és szívesen hallgatás mesterségét kell értenie; vagy mint Lagrange mondá: parlez peu, ápropos, á voix basse: et vous étes SUT de fixer l'attention de l'auditoire.« Elég az hozzá, idő múlva Pulszkyfiu — ki tudja, mily borzasztó belküzdelem között — de kezdett nem fecsegni, hanem beszélni; kezdte mutatni, hogy hallgatni is tud; sőt a komolyságot csaknem affectatióig vivé. Ezen átmeneti korszakba esett képviselővé választatá?a, és miután már nyolc napig járt a ház üléseibe a nélkül, hogy szólt volna; többek közt e sorok irója is teljes hódolattal fejezte ki neki e fölötti őszinte csodálkozását! Miután az előrebocsátottakban — mint nagy emberek életirásánál szokás — leírtam volna Pulszkyfiut, és viselt dolgait csoda-gyermek korában: lássuk már most Pulszky Ágostont, a képviselőt, a politikust. E részben már háttérbe szorítjuk egyéni véleményünket, s inkább a politikai körök véleményének óhajtanánk adni kifejezési. És örömmel con2