Kecskeméthy Aurél: Nagy férfiaink : legújabb fény- és árnyképek (1874)

I. A svihák

— 9 — nek fiai stipendiumot nem kapnak; s mikor heted­izigleni rokonsága is el van látva »potyával«, ak­kor a párt érdekében képviselői helyét átengedi másnak; és mint »satisfait« visszavonul ministeri tanácsosi, vagy birói állásába. A baloldali sviliák erős hazafi. Tüdeje kitűnő, szónoklata pattogó, hasa nagy, mája dagadt. Ott­hon és privátim nagyságos ur; de nyilvános szónoklataiban nagy demokrata. Tulaj donképen legjobb szeretne a szélbalon ülni, hogy ha nem szégyelné. Hanem Austriát nem szereti; a közös ügyet tartja az ország szerencsétlenségének; egyéb­kint természetesnek tartja, hogy a Deákpárt után »ők« kerülnek a kormányra. A hivatalvadászat és corruptio ellen dühö­sen kikel; reméli is, hogy ha Tisza Kálmán lesz minister elnök, mind elcsapja e sok ministeri hiva­talnokot; és csakis baloldaliakat fog kinevezni. 0 ugyan önzetlen hazafi, és magának nem óhajt sem hivatalt, sem vasutat: hanem az már még sem igazság, hogy a deákpártiak monopolizálnak min­den méltóságos vagy jövedelmes állást! A politikai svihák egyébiránt szenvedélyes, akár mely párthoz tartozik is, akármely szemponton áll. De szempontjait bámulatos könnyűséggel cse­réli. Minden kis esemény elég ok neki arra, hogy egy párttól a másikhoz, vagy legalább egy ár­nyalattól más árnyalathoz, egy vezértől más ve­zérhez csapjon át; vagy egyes kérdésben pártja ellen szavazzon; vagy ez a legkedvesebb kibúvó — egyáltalán ne szavazzon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom