Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

RENDEZETT TANÁCSIT KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSE. 79 rendőri tekintetben kiterjed. (1848: 9, 11. t. czikk id. törv. szab. 27, 36. §§.) Ugyanis az 1848-ki 9. t. czikk azt rendeli, hogy a volt földesnri törvényhatóság megszűnése következtében, azon községekre nézve, hol rendez ett tanácsok nincsenek, a törvény ható ság o t, rövid szóbeli ügyekben a szolgabirák, rendes polgári és bűntető ügyekben pedig a megyei törvényszék gyakorolja. Ezen czikkben a rendezett tanácsú községeket illetőleg önmaguknak van átadva, szintúgy a rövid mint a rendes polgári és büntető ügyekbeni törvényhatóság. És ezzel nincs ellentétben az ugyanazon 1848-ki 11. t. czikk 2. §-ának rendelete, mely megszabja, hogy a rendezett tanácsoktól azon ügyek, melyek azelőtt a volt miszékre, vitettek föl, egyenesen a megyei törvényszékekre vitessenek föl, mert ez csak átmeneti rendelkezés volt, mit bizonyít a mindjárt következő 3. §-us, melyben oly községekre nézve, hol rendezett tanács nem létezik, a megyék fölhatalniaztatnak több törvényszékek, mint első bíróságok alakítására, és ezektől a fölvitel szintúgy mint a rendes megyei törvényszékektől a királyi, illetőleg a báni táblára történik. Ezen rendelet szerint, a megyék általa volt úrbéri községek ügye miatt alakított több törvényszékektől egyenesen a főtörvényszékekre történik a fölebbezés, következőn, ezen törvényszékek hasonlóságára a rendezett tanácsoknak ha miként az országbírói id, törv. szabály kívánja, a megyei és sz. kir. városi törvényszékekkel a jogszolgáltatás helyességére nézve egyenlő törvényes biztosítékot képesek nyújtani (az az elnökön kivül legalább 3 törvénytudó és állandó tagból állanak) a jog és méltányosság szerint, bn iiiok kell az itt e m 1 i t e 11 törvényszékek méltóságával, és egyenesen a királyi, illetőleg báni táblára kell a törvény szellemében tőlük a fölebbezéseknek történniök. A mi pedig az általok gyakorlott büntető törvényhatóságod illeti, erre nézve az szolgálhat szabályul, hogy miután az 1848-ki 11, t. czikk 4. §-sa elrendelte, mikép a megyéknek, melyek (t. i. a rendezett tanácscsal nem bíró községek fölött) a büntető törvényhatóság gyakorlandják, a volt földe surak, a büntető hatóság gyakorlására szükséges épületeket és készületeket ideiglenesen átadni kötelesek: a rendezett tanácsú községek azon épületek, és készületek ideiglenes átadását hasonlóan követelhetik (1848: 11, id. tv. szab. 25, 36. §§.) E szerint mint egyenesen a főtörvényszékhez fölebbező, és kii-