Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok
RENDEZETT TANÁCSÚ KÖZSÉGEK RÉGI HELYZETE. 77 szőlőhegyük lévén Sz.-György napig, de a szabadalmas községek, ha szabadalmukban azon jogok világosan kitétettek, vagy annakelőtte is azon jogok gyakorlatában voltak — gyakorolhattak. (G88. i.) 109. §. Ezen községek jogviszonyai ezen szakban országlati jog, testületi közigazgatás, biráskodás, és törvénykezési eljárást illetőleg. a) Ezen községek, 1848 előtt országlati jogga 1 nem bi rtak, és igy országgyűlésre képviselőket nem küldhettek. h) Törvényhatósági joggal hasonlóan nem bÍrtak, hanem vagy a volt földesnri, vagy ha szabadalmasok voltak, a megyei törvényhatóság alatt állottak; ezért önkörükben határozatokat és szabályokat nem hozhattak, továbbá ingatlanok fölötti örök eladásaik, valamint betáblázásaik is, a megyei törvényszék előtt történtek. De c) Bírtak testületi közigazgatási jogai, mely szerint saját kekelökből önmagok választottak tisztviselőket, és tanácsot mind javaik és közügyeik fölötti intézkedések, mind pörös ügyeik elitéi és é re nézve, megjegyezvén, mikép a szabad k. városokra nézve megszabott 2,000 ft büntetés alatt, a választásokban vallásra tekintettel nem lehettek. A választás, a volt földesúr vagy a szabadalmasokra nézve a megye megbízottja jelenlétében és fölügyelete alatt történt, és a választásban a lakosoknak csak előkelő osztálya vett részt. (1609. 44.) d) Biráskodás tekintetiben. A területöken létező nemnemesek fölött, mindenben polgári ügyekben, ellenben, a nemesek fölött csak a területi ingatlanok, továbbá az ezeket érdeklő adó és rendőrséget illetőleg Ítéltek. A büntető ügyek vagy a volt uriszék, vagy ha szabadalmasok voltak a megyei törvényszék előtt folytak. e) Törvény kezésielj ár ástekintetiben. Minden ügyeiket a rendezett tanácstól a volt uri székre, vagy a szabadalmasok a megyei törvényszékre fölebbezték; az uriszékről a megyei törvényszékre, innen a kir. és hétszemélyes táblára. Kivétel a fölebbzést illetőleg: aszepesilGvárosok, a városi tanácstól, a tartományi gróf elnöklete alatti kerületi törvényszékre, innen a s z e m é 1 y n ö k s z é k r e föllebbezték pőréiket; a protestánsok házassági ügyei a és bűnvádi ügyek a kerületi törvényszéktől kir. és hétszemélyes táblára küldetvén. Jegyzet. Aszabados nevezet, mely mint előadánk, a volt