Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok
TÚRMEZEI KERÜLET ÁTALAKULÁSAI. 75 az idő intését követve, ezen előjogokról lemondandanak, és polgártársaikat, kerületeikben minden jogok birására testvérileg önmagok fölemelendik. Ezen kerületnek ország lati joga, mely szerint, saját képviselője által vett részt az ország közügyeibe, és a képviselő választásban minden lakos mint nemes és igy azelőtt is szabad polgár befolyt, megérősitést nyert, azon megjegyzéssel, hogy valamint buccari, ugy ezen kerületre nézve is, a horvát országgyűlés határozza meg mennyi esik a horvátországot illető 18 képviselőből. Úgyszintén megerősíttetett önálló közigazgtási és birás kodás i joga, mely szerint saját közgyűlése, és önmaga által választott tisztviselői és birái által intézkedett mind a közdolgok igazgatása, mind a lakosok mindén ügyei elitélését illetőleg; p ö r ö s ü g y e i t azelőtt Zágrábmegye törvényszékére föllebbezte: de jelenleg mint a rendezett tanácsú községek, ha a jogszolgáltatásra nézve elegendő biztositékot nyújtó birósággal bir (elnök és 3 törvénytudó állandó birói tag) egyenesen az ország főtörvényszékére (báni tábla) föllebbez. (1569: 106; 1723: 92; 1848: 5; 33. §. id. törv. szab. 41. §.) IV. Fejezet, Rendezett tanácsú községi polgárok. Rendezett tanácsú községi polgárok, az ország azon közpolgárai, kik más honpolgárokkal minden jogok, és terhekben egyenlően részesülnek, és a kiknek minden egyes községet alkotó testülete, önálló és teljes törvényhatóságot képez. (1. sz. kir. városi testület 84. §.) Ily községek a mezővárosok, és más rendezett tanácsú községek, továbbá Bácsmegyében, a tiszai, Torontálban a kikindai kerület. 105. §. Rendezett tanácsú községek történelmi fejlődése. Kendezett tanácsú községek fejlődésében két szak különböztet- . hető meg szintúgy mint a szabad kir. városi testületeknél; u. m. 1-ör történelmi szak 1848-ig, és 2-or a fejlőd és jelen szaka 1848-tól kezdve. Ezen községek jelleme, fogalma és jogviszonyai, III. Túrmezei kerület. 103. §. Ezen kerület átalakulásai.