Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok
68 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. mint városi, ugy más honpolgárokra nézve csak fölebzés, de pörujitás nem engedtetik (id. törv. szab. 88. §.) bb) Ha a város polgárai a város területén kivül valamit birtak, péld. úrbéri vagyont, erre nézve ugy tekintettek, mint más jobbágyok, és a földesúr törvényhatósága alá tartoztak, s egyszersmind a földesúri kilenczedet fizetni köteleztettek; ha pedig nemesi ingatlant birtak, erre nézve szabadosokként tekintették, és megyei bíróság alá tartoztak (II. Ul. III: 38, 41; VII: 58; II. Laj. 1518: 27.) Jelenleg az úrbéri viszony megszűnvén, a városi polgárok volt úrbéri javaikat tulajdon joggal bírják, és ezekre, valamint a nemesi javakra nézve, mint más honpolgárok azon thatóság alá, hol a javak feküsznek, tartoznak (1848. 9, 11. t.cz. id. törv. szab. 35. §.) 97. §. Városi testület elleni törvénykezés. Ha a városi testület ellen, valamely egyes honpolgárnak keresete van, a város mint az egyes honpolgár, az illető megyei vagy főtörvényszéki biróság elébe idéztetik, a városbíró vagy polgárnagy személyében. Különösen ha a városi testület egyetemleg, hatalmaskodást követ el, az illető törvényszék elébe megidéztetik, t. i. nagyobb hatalmaskodás esetében kir. tábla, kisebb hatalmaskodás esetén pedig az illető megyei tszék elébe, (1848 előtt ez utóbbi esetben alispán elébe történt az idézés) és a jelen volt polgárok egyenkint szintén megidéztetnek, maguk által fizetendő Ondijukban, valamint külön a testület, öndíjában clmarasztandók, a város szolgái pedig törvény elébe állíttatni kéretnek, s díjukat a város fizeti, (1647: 81 ; 1649: 18;) minthogy a cselédért a gazda tartozik fizetni az erőszakdíjt (II. Ul. III. 38.) Ha pedig egyes polgárok követtek el akár nagyobb, akár kisebb hatalmaskodást, az elkövetők, illető thatóságuk t. i. a városi tszék elébe idéztetnek, és ha ez nem akarná őket megbüntetni: a város kisebb hatalmaskodás vagyis erőszakbüntetésben marasztaltatik a megyei tszék előtt (1618. 60;) 1848 előtt alispáni széken. Jegyzet. 1) A törvény előtti egyenlőség elvénél fogva, a hon minden polgárai, a bírósági terhek, vagyis bírságokra nézve is egyenlők lévén, a városi polgárok, és a város szolgái is, ha bár nem városi polgárok vagy nemnemesek is, szintúgy mint azelőtt a hon nemes polgárai, nagyobb hatalmaskodás esetén, 200 ftot vérdíjul, kisebb hatalmaskodás esetén pedig 100 ftot elődíjul kötelesek fizetni (1848: 5. 8. 9. t.cz. id. t. sz. 27, 35; bűnvádi eljár. 2. 3. 4. §§.) 2) A városi testület ellen nem egyes polgárnak, vagy egyes tes-