Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

66 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. évi jövedelmet keresetök vagy tőkeértékök után birnak, és a városban 2 év óta megtelepedve vannak. Kivételek: Választói jogot bár a föntebbi képesitő értékkel birnak is, nem gyakorolhatnak: a) Nő személyek, (3) kis korúak Y) atyai vagy gyámi hatalom alatt levők, o) gazdái hatalom alatt levők, s) kik erkölcstelenséggel magokat megbélyegzették, jelesül hüségtelenség, csempészség, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt állanak. (1848. 23. 6. §.) Jegyzés. Városi képviselő testület kis városban 30, közép városban 82, nagy városban 157 egyénből áll, kikhez azonban több vagy kevesebb tagok választhatók a város lakosainak nagyobb vagy kisebb száma szerint; jelesül kis városban, ha a lakosok 1500-nál nagyobb számmal vannak, minden 200 lakos után, kik az 1500-an fölül vannak egy képviselő, középvárosban, ha a lakosság száma 12,000-et halad, minden 400 lakos után mely 12,000-en fölül van; nagy városban pedig ha a nép száma 30,000-et halad, minden 800 lakos után, mely 30,000-en fölül van, egy képviselő választathatik. A város közügyei fölött intézkedő testületet vagy is a közgyűlést, a képviselők és városi tisztviselők együttesen képezik. A k é p v i s elők kijelölés nélkül, ellenben a tisztviselők kijelölés mellett választatnak. A kijelölést egy 10 tagból álló választmány, melyet a város választó közönsége, titkos szavazattal választ a választók közöl, gyakorolja, a választás vezetésére választott egyén vagy is választási elnökkel együtt. Érvényes határozat hozásra közgyűlésen, kis városban 20, középvárosban 30, nagy városban 40 tag jelenléte szükségeltetik; következőn a kevesebb számú gyűlés által hozott-határozat érvényel nem bir. (1848: 23. 4. 7. 13. 15. 18. 21. 22. 29. §§.) 1848. előtt a városi tisztviselők, s az ugy nevezett külső tanácstagjai választásába kizárólag a volt választó polgárok folytak be. c) Törvény előtt, a többi honpolgárokkal minden t e k i n t e t b e n, és igy a vérdíj tekintetedben is e g y e n 1 ő k, az az vérdijuk 200, elődijuk 100 pft. 1848 előtt ha az ügy, két városi polgár között forgott, akkor vérdijuk 200, elődijuk 100 pft volt, szintúgy minta nemeseké; ellenben ha polgár és nem polgár között forgott az ügy, vérdijuk 100, elődijuk 40 pft volt. Következő régibb jogaik, a szabadalmas előjogok megszűntével elenyésztek: 1) Hév-vámdij és harminczad menteség. Jelesül rév-vámdijt, ez