Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

VÁROSI TEST. TÖRT. FEJLŐD. JELLEME ÉS FOGALMA. 59 városi közönséget alkot, önálló és teljes törvényhatóságot képez. Önálló törvényhatóság annyit tészen, hogy a testület saját ügyeit más törvényhatóságtól (példáulmegyétől) függetlenül, az országkormány felső felügyelete alatt igazgatja, a törvények korlátai között. Teljes törvényhatóság pedig azt teszi, hogy ezen törvényhatósági joga, a területén létező minden javakra és egyénekre (nemesekés nemnemesekre egyaránt) minden különbség nélkül kiterjed. 85. §. Városi testület történelmi fejlődése. Városi testületnek, szintúgy mint a nemesi rendnek fejlődésében, két szak kölönböztethetőmeg, jelesül 1 -ör történelmi szak, mely 1848-ig terjed, és 2-or a fejlődés jelen szaka, 1848 után. Mindkét szakban, a városi testűlet jelleme, annak fogalma, és jogviszonyai, országlati, törvényhatóságijog, és törvénykezési eljárás tekintetében, különbözők. I. Czikk. Történelmi szak. 86. §. Városi testület jelleme és fogalma ezen szakban. Városi testület 1848 előtt, egy nemes vagyis az ország polgári és országlati jogait élvező egyénnel egyenlőnek tekintetett; s igy mint testület vagyis egy erkölcsi személy, részesült egy nemes vagy szabad honpolgár jogaiban; a testület tagjai azonban azon jogokkal nem birtak, ámbár némely kisebb szabadalmas jogokat élveztek (lásd kir. vár. polgárok jogai. ) És igy 1848 előtt, a városi testület jelleme volt: egyetemleg részesülés a haza polgári és országlati jogaiban, az egyes tagoknak pedig azokból kizáratása, és csak némely szabadalmas jogokbani részesülése. 87. §. Városi országlati jog ezen szakban. A városi testület, mint egy nemes vagy szabad honpolgárnak tekintetett erkölcsi személy, saját képviselője által befolyt ugyan az ország törvényhozási, kormányzási és törvényszolgáltatási ügyeibe, de ezen képviselő, minthogy nem több szabad polgároknak, (miként a megye képviselője) de csak egy erkö lcsi szabad egyénnek