Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

KÜLFÖLDIEK NEMESEDÉSE. HONOSÍTÁS. EGYHÁZ NEMES. pedési honositásnak nevezhető. Amaz t. i. a tőrvény czikki honosítás nemesi czímet is adott; emez t. i. a telepedési, csak mint más nemnemes honpolgároknak képességet az adomány vagy czimerlevél nyerhetésére. A törvényezikki honosításnak 4 kelléke volt: a) Hogy a fej edelem és az ország tudtával és megegyezésével történt légyen, ezért országgyűlésen, vagy a kir. főiroda előtt, de az ország tudtával s megegyezésével kellett történnie, b) Eskü a király és haza iránti hűségre, c) Törvényczikkbe igtatás, d) Honosítási dijul 2000 arany lefizetése. Megjegyzendő: a honosnltak országgyűlési ülés, és szavazatjoggal csak azon esetben, ha ez a törvényezikkben világosan kitéve van, bírnak (1840. 4G, 49. ) 74. §. Viszony az országos, egyházi, és helynemesek között. Ezen három rendű nemesek különböztek ezekben: Országos nemes bár jobbágytelken lakott, az uri tartozásokat ugyan mint más jobbágy viselni tartozott, de szállásolás és hadfogadási tehertől mentes volt, egyházi nemes, az egyház jószágán kivül nemes lenni egészen megszűnt, s minden terheket viselt; — a helynemeseknél, anyai jogon is átszállt a birtokkal együtt utódjokra a nemesség: a két elsőbbeknél a birtok átháramlott ugyan, de a nemesség nem; egyébiránt ez utósók szinte mint az egyháziak, lakjokon kivül nemesek lenni megszűntek. Megegyeztek abban, hogy az egyháziaknak is, valamint az országos nemeseknek mind kormányzat mind törvényszolgáltatás tekintetében saját hivatalnokaik voltakjelesen: nádor, alispán, szolgabíró; főtörvényszékök azonban 1848-ig megtartá a „nyolezados" nevezetet, mely helyett az országos nemesek főt.széke kir. és hétszemélyes tábla nevet vett föl. 75. §. Egyháznemesek eredete. Hajdan a főpapoknak kötelességök lévén katonákat állítni, s vezetni háborúba, azoknak, kik parancsukra fegyvert tartoztak fogni, földeket osztogattak fiágra, melynek kihalta vagy hűtlensége után ismét reájok visszaszálltak. — Ily adományzási joggal a régi időben minden főpapok, a mohácsi vész után már csak négyen birtak; az esztergáim érsek, győri püspök és káptalan, a zágrábi püspök, úgyis mint thobuszkai apát, és a pannonhalmi apát.