Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok
CZIMER LEVÉL. ADOMÁNY ÉS CZÍMERLEVÉL KÖZTI VISZONY. 51 71. §. Adomány és czímerlevél közti viszony. a) Erejére nézve: az adományban ingatlan vagyon, és személyes mentesség, s igy két jog: jelesül tényleges és nemleges jog adatott, czímerlevélben pedig semmi birtok nem adatván, csak nemleges jog, t. i. tehertőli mentesség. — Ezért volt az, hogy a czímerlevelet egy évnél később is ki lehetett hirdetni érvényesen,—minthogy ebben semmi jószág nem adatván, senkinek joga nem veszélyeztetett, következőleg, nem állt annyira másoknak érdekében tudni azt, mint az adományt, melyben lehető volt, hogy másnak békés és jogos birtoka kéretvén, s adományoztatván, szükség volt minél hamarább, azaz egy év alatt a birtokot tisztába hozni. b) Kihirdetésre nézve: adományt, érvénytelenség terhe alatt kellett igtatás által a fölkéréstől egy év alatt megerősitni,haa négy elsőbb czímek alatt történt az adományozás; vagy az ötödik alatt ugyan, de azonnal átadatott a jószág; (Máty. V. 15.) ha pedig halál utánra volt kötelezve az átadás, akkor nem a fölkéréstől, hanem a haláltól számítva egy év alatt.— Ezért volt szükség két igtatásra egy jószágban akkor, hogy ha halál utáni átadásra, például íiusitás, örökfogadás, végrendelet, vagy öröklési szerződvényre kéretett a jóváhagyás, és hozzá mellékczímül közönséges jog kapcsoltatott; ez utóbbi czímre, t. i. köz kir. jogra nézve, miután ez nem jövőre, hanem jelenre adatván, mindjárt a fölkéréskor érvénynyel birt, következőn reá nézve az igtatás is mindjárt teljesitendő volt, a fölkéréstől egy év alatt kellett végbevinni az igtatást; — az elsőbbi czímre, azaz a jóváhagyásra nézve pedig, miután az nem jelenre, hanem jövőre, azaz a jószág átadó elhalása esetére adatván, csak az elhalás után emelkedett érvényre, az igtatásnak csak a haláltóli egy év alatt kellé megtörténnie; például Kis Géza örökbe fogadtatván Nagy Béla birtokos által, jóváhagyás kéretett, de nem lévén bizonyos az örökfogadott Kis, hogy az örökfogadó, váljon igaz adományos-e? mert lehetett zálogos, vagy vallományos; ennélfogva, hogy magát biztosítsa, közönséges kir. jogot kért föl, és ezen jogot mindjárt a fölkéréstől egy év alatt igtatással megerősité. Nagy Béla az örökfogadó, még csak 15 év múlva halt meg, a jóváhagyásban tehát Kis Géza csak ekkor erősité meg magát; hogy igy, akár az örökfogadó, akár más valaki birta adományi joggal a jószágot, azt megnyerhesse; s e szerint két i g t atást tétetett, ámbár megtörténhetett, hogy a halál esete, a fölkéréstől egy év alatt előjővén: mind a két czímben egyszerre történt az igtatás, s igy két igtatásnak szüksége elenyészett (I. 32, 63.) 4*
