Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

542 II. KÖNYV. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK. csak nem1eges, de tény1eges kötelezést is foglal magában egy­szersmind; vagyis ha az eladó kötelezést ad ezen kitétellel: „a vevő ncm tog a vett birtokban háboríttatni: ezen kifejezés nem csak azt jelenti, hogy az eladó és örökösei a háboritástól el tar­tóz kódjának, de egyszersmind azt is, miszerint az átadó eszköz­leni tartozik, hogy a vevő senki által ne háborittassék. Ezen érteime van a következő kitételeknek: békés birto­kodba átengedem, vagy a vagyont békével fogod bírhatni; t. i. hogy az eladó nem csak maga a háboritástól óvakodjék, de egyszers­mind eszközölje, miszerint a vevő senki által ne háborittassék. w) Adás és átadás kötelezése között azon különbség lé­tezik, hogy adás alatt jogi, átadás alatt csak tényi kötelezés ér­tetik, következőn ha valamely vagyonra nézve egyedül átadás kö­teleztetik (péld. pöregyességben) miután az átadás csak tényt és nem tulajdoniságot is, miként az adás foglal magában, ezen kötele­zés alatt azon teher, hogy a kötelező a vagyon tulajdoniságát is átadni tartozik, benfoglaltnak nem tekintetik; ennél fogva az átadást kötelező, bár az átvevő a vagyonban háborit­tatik, szavatossággal nem tartozik, mig ellenben az átadást kötelező, az átvevő háboritása esetén szavatosságot telje­síteni köteles. Mind e mellett az átadás kötelezése alatt, nem egye­dül a vagyonnak átszolgáltatása, de egyszersmind annak o1y állapotban, melyben az átadás kötelezésekor találta­tott, átadása értetik, következőn ha a vagyont romlani en­gedte, a kárt megtériteni tartozik, ellenben a haszonvételt csak akkor ha az átadásban késed el mezett. E szerint x) Ha valaki bizonyos vagyonnak más részére meghatáro­zott időbeni átadását kötelezte, a határidő előtti ha­szonvételeket átadni nem tartozik, természetesen értetvén, hogy az átadást a határidőn nem teljesítvén, a határidőn túli és így késedelmi haszonvételek általa megtérítendők; péld. a birtokban lévő fél, pöregyességben kötelezvén magát, miszerint a megtámadott birtok egy részét ősszel a másik félnek át­adandja, a nyári évszak terméseit átadni nem tartozik, de haősszelátnem adjaa vagyont, az őszi terméseket mint késedelmi haszonvételeket átadni köteleztetik. y) A ki bizonyos összeg lefizetése iránti gondosko­dást kötelezett, vagyis ezen kitétellel adott magáról kötelezést:

Next

/
Oldalképek
Tartalom