Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

528 II. KÖNYV. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK. Ellenben ha azon fél, k i n e k r é s z é r e a z átadás köteleztetik, elfogadási képességgel nem bir, a kötelező fél nem fele1 ös, és az c 1 fogadási félnek a szerződés nem teljesülte miatti kárát, mennyiben ezen fé1 az oka, hogy a kötelezés teljesüléire nem juthatott megtéríteni nem köteles. És igypéld. ha valamely egyházi egyén az egyház javait miket el nem idegenithet, átadni kötelezi, a 1 ekö telez és semmis, de a leköt élező egyházi egyén felelős, és a másikfélnek a kötelezés nem teljesülte miatti kárát megtéríteni tartozik. De ha külföldi vagy ha 11hatlan testület részére ingatlan vagyon átadása köteleztetik, a lekötelezés felelősséget maga után nem von. b) Ha a fajban kötelezett vagyon, a kötelező fél hibája nélkül átadás előtt elvész, péld. bizonyos átadni kötelezett barom az átadást kötelező fél kezei közöl, bárcza rendes gondosságu családapai vigyázatot teljesittette, eloroztatik, a kötelezőfél kártérítéssel nem tartozik. Ily fajbani kötelezésnek tekintetik, ha valaki bizonyos kijelölt pénzt, (péld. 50 db. aranyat, mely szekrényében van) másnak átadni lekötelezi, és a köteiezö fél hibája nélkül eloroztatik, a kötelező fél az öszveget fizetni, miután a pénzt faj ban és nem nemben kötelezte, nem tartozik. c) A ki valamely vagyont teljes joggal (vagyis tulajdonjogot és haszon vételt együtt) elad: akár a tulajdonjogot magában, akár a haszon vételjogot külön átadja, nem szabadul meg a kötelezettségtől, minthogy a földet teljes joggal lekötelezte, és igy péld. a haszonvételjogot átadván, még a tulajdonjog átadásávaltartozik; ellenben a ki bizonyos vagyonra nézve előbb tulajdonjog később haszonjog átadását kötelezte, ha a hasszonvételjogot átadja, ez által a kötelezettség ezen részétől megszabadul, következőn ha az átvevő a haszonvételjogot el vesz ti is, a kötelező később a tulajdonjogot átadván, az egész kötelezettségtől fölmentve van. És igy kimondhatjuk az elvet, miszerint a vagyon teljesjogg a 1 leköteleztetvéu, ha a kötelező fél a vagyon iránti jog e gyrészét adja át, nem szabadul m e g a kötelezettségtől; ellenben a vagyon iránti jog részenként köteleztetvén le, a kötelező fél a jog részeinek egymás utáni átadása által, bár az átadott egyik részt a vevő elveszti is, a kötelezettségtől teljesen mégszabadul. (1. föntebb. 157. §. )