Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK ELVEI. 525 dás által megszüntetett szerződés föl nem éled, de uj szerződés áll elő, következőn nem teljesítés esetén nem az elsőbbi, de ezen 1 e g n tó b 1) i s z e r z ő d é s k e 1t é t ö 1 számíttatik a kár megtérítése. De ha a második egyezkedés által nem e n y é s z t e t e tt el az első szerződés, hanem csak átalakíttatott, péld. az eladási ár 100 ftot tévén, később a felek megegyeznek, hogy 90 ft legyen, majd ismét hogy az elsőbbi 100 ft ár maradjon, ezen 3-ik egyezkedés által az első szerződés visszaállittatik, minthogy a második szerződés nem enyésztette el, de csak átalakította az első szerződést, s igy ez a későbbi vagyis 3-ik szerződés által viszszaalakittathatott; következőn ekkor a teljesítés ideje és igy nem teljesítés esetén akár in egtéri tés e ir ánt i f el e 1 ő ss é g az első szerződés keletkeztetől számíttatik. z) A fizetés v á s á r r a köteleztetvén. ez a vásár végével fizetendő. Jegyzet. Ezen kérdés lölött régenten heves vita folyt a régi jog iskolák között. Sabinus felekezete azt állitá, mikép a fizetésnek azért, mert a hitelezőnek vásárra kötelezésében c z é 1 j a volt a vásáron használni pénzét, vásár elején kell történnie; P r oculus felekezete, és a többi felekezetek ellenben a fizető pártolására állottak azt állítván, hogy vásárkor a fizető is pénzt remélt szerezni, s igy a vásár végével kell a fizetésnek történni; és ez u t ó b b i v é 1 e m n y g y ö z ö tt. Törvényünk e tekintetben valamint az adós ugy a h i te 1 e z ő érdekét is védelmezni kívánja. Nevezetesen bár az adósnak mint kötelez ett, és igy t e r h e 1t f é 1 nek, miként az egyenesség elvéből foly, n a g v o b b védelmet nyujt, mind e mellett a hitelező javát sem mellőzi; jelesül az 1840: 15. t. czikk a váltókötelezéseket illetőleg megállapítja, mikép az 1 napi vásárokra szóló váltók a vasárnapján délutáni 4 óráig, a 8 n a p r a terjedő vásároknál, a vásár u t ó s ó napja előtt d é 1 i 12 óráig, a 8-n á 1 több napra terjedő vásároknál a vásár második hetiben a 3-ik n a p on szintén déli 12 óráig kifizetendők; és igy látni való, miszerint az 1 napi vásároknál az a d ó s j a v á r a engedi ugyan a n a p nagy részét, mind a mellett a nap délutáni 4 óráján t u 1 i időt a hitelező javára rendeli; hasonlóul a 8 napra terjedő vásároknál, a vásár első b b i 6 é s f él n a p j á t a z adósnak, ellenben a 8-ikat és a 7-ik nap utóbbi felét a hitelezőnek, végre a 8-nál több napra ter-