Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

34 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. I. Szakasz. Önjogú személyek. I. Osztály. Főpapok. 38. §. Fó'papokróli fogalom. Főpapok: az érsekek, püspökök (akár megyések, azaz javadalmuk és egyházaik legyenek, akár czímesek, kiknek semmi javaik, és egyházaik nincsenek) továbbá apátok és prépostok. (II. 49.) A többi egyháziak is nemesek ugyan hivataluknál fogva, de nem tartoznak a főpapok sorába. 1537 előtt a főpapok és egyszersmind ország-zászlósok rendébe tartozott az auránaiszerzet főnöke is (auránai prior), mely szerzetet, I. Lajos magyar király a máltai rend lovagjainak, a nápolyi háborúban iránta tett jó szolgálataikért, A ur an a városban (Dalmátországban) alapitott, és gazdag javadalmakkal ellátott. Ezen szerzet, hazánk iránt több izben nevezetes érdemeket szerzett, igy például a tatárok által az ország és trónról elűzött IV. Bélát, a trónra visszatérni segitette, I. Károlynak a harezos kunok ellen segélyt nyújtott, valamint II. Lajos alatt, a mohácsi vész alkalmával, a rend lovagjai, a hon védői sorában állottak. Ezen érdemekért, a szerzet főnöke országunkban főpapi és országlási méltósággal és jogokkal birt, (például saját pecsété alatt rendelt ügyvédet), de egyszersmind szűkség idején mint más főpap és zászlós, saját seregével (bandérium) köteleztetett a haza védelmére kelni. A szerzet 1537-ben a törökök által bevétetvén, elpusztíttatott, és a rend lovagjai Magyar-országon elszéledtek. A rendfőnöki méltóság, 1803-ban a zágrábi káptalan nagy prépostságára ruháztatott. Itten két dolgot kell megjegyeznünk: 1) Hogy hazánkban az e g yh á z i h i v a t a 1 o k, a királyáltal teljes joggal adoinányoztatnak, következőn, ezen hivatalokra a pápa érvényesítése, kivévén az érseki és püspöki hivatalokat, miknek apápa által meg kell erősittetniök — nem szükséges. 2) A fejedelem mint legfőbb felügyelő, azon állami alapelvnél fogva, hogy az államban a törvényekkel ellenkező rendelet be ne hozassék, azon joggal bir, hogy megegyezése nélkül semmi egyházi rendelet, és igy a pápa rendeletei is ki nem hirdethetők, sem senki az ország lakosai közöl, a pápához vagy követéhez házassági fölmentés vagy elválási tekintetben nem folyamodhatik. (Ezen jog királyi tetszvénynek, jus placeti neveztetik.)