Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

HASZNÁLATI ÉS JOGI HATÁUÜGY KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG. 473 semmi tekintet nem lévén,a tér annak, ki jogot tudott bizonyitani, Ítéltetett. (953. i.) b) Használatiban az egész vagyontest kereset tárgya lehetett; jogiban nem az egész birtok, mert ekkor jogpörré vált volna, hanem valamely elszakadt rész, péld. puszta vagy erdő képezte a kereset tárgyát. (422 i.) c) Használatiban, ha a felek bizonyítványai egyen1 ő k voltak, jelesül egyenlő régi használatot, egyenlő számú tanukkal bizonyítottak, miként jelenleg, a kérdéses tér kétfelé osztatott, figyelvén arra, hogy mindenik félnek a hozzá közelebbi, s igy általa kényelmesben használható rész szakasztassék ki, (1625: 20; 945 i.) jogiban egynek Ítéltetett, minthogy adományos joga ugyanazon birtokhoz csak egynek lehetett; ha azonban a kérdéses térre nézve, egyik fél sem tudott jogot bizonyitani, mindenik fél az általa kizártán használt földtér birtokában hagyatott; a villongási hely pedig szintén itt is mint a használati határpörben kétfelé osztatott (1774. január 19. Fehérváry pör.) d) Ha két határ között valamely birtok, mely régi időben jelekkel elkülönözve külön testet képezett, hoszu idő alatt mind két fél által együttlegesen használtatott, az iránt a határ többi részeivel használati határkeresete ti minthogy mindkét fél a birtoknak használatában volt, lehetett indítani (947 i.); ellenben ha valamelyik fél azt követelte, mikép azon birtok régenten elkülönzött testet képezett, és igy a határ kiegészitőrészéülnem tekinthető, hanem kizárólag egyedülőt illeti: ezen birtok megnyerése végett jogi határ k'eresetet, miután ez csak valamely birtok részére nézve vala indítható, a határjelekkel elválasztott birtok pedig birtokrészül nem tekinthető, nem indíthatott; következőleg ezen elkülönzött tagbirtok iránt rend e s j o gp ö r vala i n d it an d ó (1. alább a.) Egyébiránt megegyeztek abban, hogy elévülés alól mindkét kereset kivéve volt, Továbbá jogi határpör a jogpörtől ezekben különbözött: a) Jogpör az egész tagjószágra nézve indítatott, jogi határpör mint előbb említtetett, csak valamely elszakadt részre nézve. J og p ö r b e n a j og minőségéről volt kérdés, jogi határpörben a tulajdonjog kérdése érintetlenül hagyatván, akörül forgott az ügy, váljon az elszakadt rész joggal a ki-