Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

462 II. KÖNYV. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK törvényhatóság területébe annyira benyulnak, hogy ennek birtokaitól vétetnek körül. A határügyek elintézéséről szólván, helyén látjuk ezen tárgyat illetőleg, kapcsolatban az osztály és arányosítás tárgyával némi jegyzést tenni: nevezetesen törvényhozásunk a határ ügy, továbbá az örökségfölosztás és az a r á n y o s i t á s ügyének eleitől fogva különös figyelmet és gondoskodást szentelt, és ezen ügyeket tárgyazó rendelkezései mindenkor azon ügyek gyorsan, költségkim élés, és a felek lehető megnyugtatásával történő elintézésére vannak irányozva, természetesen azon bölcs törvényhozási elvből, hogy a polgárok közötti g y ü 1 ö 1 s é g e k lehetőleg eltávoztassanak, és közöttük a béke és egyetértés föntartassék. Nem lehet ugyanis tagadni, mikép az osztatlan közörökség az örököstársak között szintúgy, mint a zavarosan történő közös használat, a birtokos társak, és a határok fölötti villongás a határos társak között, nem ritkán viszály és békétlenség oka és kútfeje szoktak lenni. Ezen viszály és békétlenség eltávoztatása, következőleg ezen ügyek gyorsan, költségkimélőleg, és a felek lehető megnyugtatásávali elintézése tekintetiből, törvényhozásunk eleitől fogva a következő alapelveket tartotta szem előtt, és azokra építette intézkedéseit, u. m. a) Törvénykezési alakiság nélkül, b) Egyeztetési uton, és c) Küldöttség általi elintézés. Ezen elvek alkalmazása végett következő intézkedések tétettek, jelesül: Örökség fölosztását illetőleg, a legrégibb, s a hármas könyv I: 43. czímében rendelt eljárás volt, hogy az ország valamelyik rendes birájának parancsa által azon megyei fő vagy alispán és szolgabíró, a hol az örökségi vagyon létezett, vagy a javak több megyékben létezvén, egy itélőmester kiküldetett, és ezek minden törvénykezés nélkül az örökséget fölosztották. Ezen eljárás egyszerüsittetett az 1655: 54. törvényczikk által, mely rendeli, hogy minden felsőbb parancs nélkül a felek egyesség szerint, vagy az által ok kinevezett birák, intézzék el az osztályt. Rendszeresíttetett ezen eljárás az 1836: 14. törvényczikk által, melyben rendeltetik, miszerint bármelyik fél kérelmére, az illető törvény-