Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KULCSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI. KIVÉTELEK. 443 lagos megtérítése mellett fölosztatik. (Lányi arány. 1810: jan. 17. ) 524. §. Arányosítás alá uem terjesztetnek némely földek. Némely földek arányosítás alól kivétetnek, jelesül: a) Átalán kivétetnek azon közös szőlő helyek, szilvások és gyümölcsös kertek, melyek egymást érve terjednek el, és nem a közösföldből vannak elszakasztva. Nevezetesen ezek illető birtokosaik kezén meghagyatnak azon föltétellel, hogy birtokosaik között ezek is a többi közös haszonvételekre nézve megállapított kulcs és eljárás szerint, vagyis az osztályozást ezekrenézve is megtéve (1. alább 526. §) fölös z t a n d ó k. (1836: 12, 12 §. ) b) Föltételesen kivétetnek a következő földek: aa) Közös földekbőli telepitvények, és más f o gJ a 1 v á n y o k; nevezetesen, ha valamely kőzbirtokos bizonyos közös földet lakosokkal megtelepített, vagy szőlő, avagy gyümölcs kertté alakított, ezek, nehogy a befektetések megtérítése által a többi közbirtokosok terheltessenek, előbbeni birtokosaiknál meghagyatnak akkor, ha a többi közbirtokosok részére a közös földekből hasonló terület kiszakasztathatik, különben ezek is a befektetések megtérítése mellett arányosítás alá terjesztetnek. (1866: 12, 17 §. ) bb) A község határától külön testet képező birtok, vagyis ha valamelyik közbirtokos egy területet, melyet k i z ár ó 1 a g m a g a b i r, a határtól külön álló birtoknak bebizonyít, arányosítás alá nem terjesztetik. (Csikó szegegyházi puszta iránti pör 1773: jun. 14. ) cc) Legelő; ez szintén ha legeltetésen kívül egyéb használatra nem alkalmazható földekből áll (péld. vizáradásnak van kitéve,) vagy mások terheltetésével lehetne a hozzá j á r á s eszközölhető, akkor ezen helyzet bíróilag megvizsgáltatván, a legelő egy tagban meghagy a tik, és csak a használat vétetik arányosítás alá, oly módon, hogy a legeltethető barmok száma mindenik közbirtokost illetőleg, a legelő terjedelme és termékenysége szerint meghatároztatik, és a ki a meghatározott számnál többet legeltetne, minden darabért azonnal a